Szerző

Molnár Jolán

Népszerűség: 327 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 402 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2012. december 11.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (7)

Molnár Jolán

Erőtér

Erőtér, tetőző öröm,
galaxisodon átúszok,
elszédülök spirálkörön,
vér dala serken, felbuzog -
Ritmusát dobolja újra
ereimen lázas ujja,
s angyal libben át, szivárvány
ívét fölöttünk kitárván.

Fémesen csillan fejpántja,
arcod érinti dicsfénye,
homlokod szárnyával szántja,
övem kulcsolja erénye.
Itt vagyunk, hogy a Végtelen
termében találkozz velem,
magzatburkában elvetélt
szerelmemért, szerelmedért

pörzsölődünk a létezés
titkát kutatva, mint akik
ismerjük egymást. Ám kevés
az elszánás, ha bent lakik
történetünk elringató
emléke: meddő hintaló.
Hátasunk elnyargal, hova
nincsen érkezésünk soha.

Régmúlt idők suhannak át,
finom fogaskerék perceg,
inga diktálja dallamát,
kattogása múlat percet,
felettünk el-elbólingat,
forró kis játékainkat
ne fedje félhomály, lepel,
bár kinőttük, ne rejtsük el.

Hívtak térhálós tengerek
riasztva hullámok foglyát,
varázsolt erdőrengeteg,
s henteregtünk szénaboglyás
csodák illatos ölében.
Játszottunk pajkosan, szépen,
mátyásmadár fészkén hálót,
sárkánytojás hajigálót.

Fölötted angyal silbakol.
Szárnya ívén kitáguló
a feszített terem, ahol
a tér határán átnyúló
erő megfoghatatlan, de
érezhető rezgőköre
hatalmában földi gyönyör,
s éteri kín átka gyötör.

Erőtered mágnes-mező,
vonzása világi törvény,
áramába merítkező
indáim sodorja örvény,
s keringnek ősi rend szerint
összefonódó lelkeink.
Szomjunk nem oltja csordakút,
magányból érlelünk aszút.

2007. november

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Molnar-Jolan(szerző)2013. június 12. 13:54

Akkor, hát javaslom a további tegeződést, mivel másokat is tegezek, és közvetlenebb is.

Viszont tiszteletem!

Ross2013. június 12. 12:45

Kedves Jolán, az ehhez a vershez - de csak ehhez - írt megszólításom valóban magázó, de csak az őszinte tiszteletet és hódolatot akartam vele kifejezni. Azt most nem néztem át, hogy a megelőző megszólításaim hogyan sikerültek, valószínűleg semlegesre, de a háttérben, akárcsak más versíró társakhoz szólva, a tegeződő formára gondoltam. Mivel a korkülönbség erősen az én ''javamra'' billenti a mérleget (gyakorló nyugdíjas vagyok), ezennel ''hivatalosan'' is megtiszteltetésnek venném a további tegeződést, és elnézést, ha ebben homályos voltam.

Molnar-Jolan(szerző)2013. június 12. 09:32

Kedves maxika, nagyon köszönöm szavaidat!
Gyere máskor is! :)

Molnar-Jolan(szerző)2013. június 12. 09:32

Jaj, most látom, hogy Ön következetesen magáz, így illetlenség volt letegeznem, elnézést.

Molnar-Jolan(szerző)2013. június 12. 09:31

Kedves Ross, itt is megköszönöm kitüntető figyelmedet,
Nekem megtiszteltetés, hogy tetszenek verseim!

maxika2013. június 12. 07:00

Ross után nekem már nincs mit hozzátenni....
Nagyszerű!
Albert

Ross2013. június 12. 06:47

Hölgyem, Ön egyértelműen kinőtte ezt a közlési fórumot. Egyértelmű, mert kiderül a keletkezési dátumokból, hogy az itt megjelentetett versek átmentek a szerző szigorú szűrőjén és csak a szerinte legjobbakat ismerteti meg velünk. (A versíró megalapozott irigységét enyhítené, ha megismerkedhetne a kevésbé sikerültekkel is, már ha vannak olyanok.)

A hibátlan ''belső'' ritmust már említeni is felesleges, az értően megválasztott szavakat, szókapcsolatokat is. Ennek a versnek a számomra új értéke, egyfajta ''külső'' ritmusként, a strófák nem megszokott rímszerkezete: négy sor keresztrím, négy sor páros rím. Mint egy kötésminta.

Ha már ennyire terjedelmesre sikeredett a megszólalásom, akkor itt említem meg, hogy a tetszésemet már régóta csak szavakkal fejezem ki, szívekkel nem.

Molnar-Jolan(szerző)2012. december 22. 16:51

Attila, kösz, örülök, hogy tetszett!

attilamesz2012. december 15. 12:07

szeretem az ilyen verseket...

Molnar-Jolan(szerző)2012. december 12. 18:56

Kl-nek is köszönöm!

kl2012. december 12. 14:11

Nagyon szép, tetszik!

10082012. december 12. 11:54

''Erőtered mágnes-mező,
vonzása világi törvény,
áramába merítkező
indáim sodorja örvény,
s keringnek ősi rend szerint
összefonódó lelkeink.
Szomjunk nem oltja csordakút,
magányból érlelünk aszút.''

Fantasztikus képek, míves művészi alkotás
Nekem ez is nagyon tetszik.

Szívvel gratulálok!
Zsuzsa

edesemil2012. december 12. 08:18

Gratulálok, kedves Jolán.
Tetszett.
Emil

Molnar-Jolan(szerző)2012. december 11. 18:09

Maria, örülök, ha tetszett!

Dellamama2012. december 11. 16:15

Nem könnyű ez a versed, 2 X is elolvastam!A létezés titkát egymásban kutatni csak két szerelmes képes.
Ragyogó vers, igencsak tetszik!
Gratulálok: Maria

Molnar-Jolan(szerző)2012. december 11. 15:28

Sanyi örülök, hogy tetszett!

B.Sanyi2012. december 11. 15:28

Nagyon szép, tetszik!

B Sanyi

fiddler2012. december 11. 14:11

Nagyon tetszik! Gratulálok!
Laci

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom