Szerző
Vers

A verset eddig 274 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2012. december 22.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Borbély Barbara (Beautiful Lie)

Lassan

Elterülök a fűben,
Fény játszik a tűzben.
Halkan csobog egy patak,
Nincsenek többé falak.

Lassan ereszkedik a nap,
Jön egy hideg fuvallat.
Sötét váltja a csillogást,
Mint örömöt a csalódás.

Minden éjjel meghalok,
Majd reggel feltámadok.
Körforgása ez az életnek,
Két oldala az éremnek.

Kialszik mellettem a tűz,
A fényből örökre kiűz.
Fekszek magányosan,
Feltekintek álmosan.

Ismét lassan meghalok,
Többé fel nem támadok.
Így talál rám a reggel,
Fűben, harmatcseppekkel.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Rika522013. szeptember 1. 18:10

Gratulálok, nagyon szép!

Törölt tag2012. december 28. 15:18

Törölt hozzászólás.

10082012. december 26. 09:06

Cseppet sem vígasztaló, hogy meghalsz,
viszont tetszik a versed.

Gratulálok!
Zsuzsa

Barbi87(szerző)2012. december 22. 13:39

Köszönöm.

szalokisanyi12012. december 22. 13:08

A lelket gyötrő magány, lassan, de biztosan, a testet is felőrli.
Elgondolkodtató sorok. Gratulálok! Tisztelettel: Sanyi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom