Szerző
Harmat Lotte

Harmat Lotte

Népszerűség: 153 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 597 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. január 2.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (21)

Harmat Lotte

Lélekajtó

Nem imádkozom, templomkövemen kihűlt lábnyom,
neked hiába hoztam el magam-adományom,
a lelkemnek megkövült, hideg bálványa lettél,
amikor nem éltem benned, rendre elfeledtél.

Nem imádkozom már többé szavakkal vagy tettel,
mert elfáradtam élni egy sóvárgás-kereszttel,
a lelkem tele lett visszhangtalanság-sebekkel,
mondd, milyen isten az, ki adni ennyire nem mer?

Nem imádkozom már többé, hiszen elhal a szó,
és a tér-űrben ott lebeg az indult búcsúzó
szándék, mely inkább elbocsát, mert tartani nehéz,
szemében a remény fénye éj-szürkeségbe vész.

Nem imádkozom hozzád már többé, nincs is kinek,
megtörtek belül hangtalan, jeltelen éjjelek,
ki kínnal kiált, csak a kínt megélő érti meg,
de templomom ajtajába végleg bevéstelek:
"Nálam jártál, én tudom, Te valaha EGY velem..."
Mégis elhagytad számodra épített szent helyem,
azóta leng az ajtó szárnya, mint kitárt tenyér,
talán nyikorgó fájdalma egy imával felér.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Harmatlotte(szerző)2013. november 1. 19:20

Nagyon köszönöm Mindenkinek az értő-érző olvasást!

tigris2502013. szeptember 8. 08:46

Sokszor előfordul,hogy elveszítjük erősnek gondolt hitünket.Velem is számtalanszor előfordul,ezért érintett mélyen ez a gyönyörű vers,amihez szívből gratulálok!
Magdolna

szalokisanyi12013. május 30. 08:15

Nagyon szép, fájdalommal teli jajkiáltás. Remélem, meghallgatásra talál. Gratulálok! Üdvözletem küldöm: Sanyi

LIne2013. január 8. 13:44

Nagyon megfogott ez a vers! Nagyon.

maxika2013. január 6. 18:28

Én soraiddal ellentétben imádkozom érted, hogy sok hasonló szépségű vershez legyen még erőd!
Üdvözöllek:
Albert

Törölt tag2013. január 5. 20:25

Törölt hozzászólás.

misevy2013. január 5. 11:15

Gyönyörű vers!

Harmatlotte(szerző)2013. január 4. 15:56

Aysa, kedves, nagyon örültem a soraidnak, mindig meghat, ha valaki ilyen őszintén, emberien reagál a verseimre. Nagyon köszönöm.

Harmatlotte(szerző)2013. január 4. 15:55

Katám, köszönöm az ölelésed és a szavaid is. Igazad van, ilyenkor mást sajnos nem tehet az ember, mint kivár... Vár, hogy oszladozzanak a felhők, és vár egy sugárra.

Harmatlotte(szerző)2013. január 4. 15:54

Köszönöm Zsuzsa, nem tudom, a hit rátalálhat-e az emberre, de jó lenne, ha egyszercsak vállon fogna, és a szemembe nézne... ;)

Mesiko-szan2013. január 4. 14:04

Nagyon szép ez a vers. Azt kívánom, légy újra vidám, és nyerd vissza hited. Fel a fejjel!

noheb2013. január 3. 14:59

Őrülök, hogy rátaláltam a versedre! Igaz, hogy megkeseredett, de
nagyon - nagyon szép és jó vers!!!
Gratulálok!
Mária

Dellamama2013. január 3. 13:43

A sors csapásai miatt hitevesztett lettél. A sok rossz, nem Istentől való. Ő nem harcol értünk, nem is hagy el. Lelkünkben, ott, csak legbelül dúl a harc Isten és Sátán között.
Sokszor gondoljuk, hogy nem hallgatja meg imánkat. Isten nem kívánságláda. A fájdalom, a bajok sorsunk része, viselnünk kell bármilyen nehéz is!
Nagyon megfogott a versed, őszinte és keserű, de nagyon szépen írtad!
Gratulálok: Maria

tutko_attila2013. január 3. 12:34

Nem azért mondtam, hogy sokat szenvedj. Én arra mondtam, hogy sok ilyen tartalmas, pontos verset szeretnék látni Tőled!

gypodor2013. január 3. 10:14

Érdekes, nehéz gondolatokat hardozó mondatokkal teli vers. Megállított! Gyuri

kterezia2013. január 3. 08:43

Fájdalmasan érintett. Kívánom, hogy a megtalált hited egy magasabb szintre juttasson!

tamaskonrad2013. január 3. 07:22

Fájdalommal átszőtt sorok mégis érződik a beletörődés hangja, ami nem igazán keserű panaszt, mint inkább egyfajta bölcs elfogadást sugall. Igazán remekül kivitelezett vers. Elismerésem érte!

baramara2013. január 2. 20:14

Csodálatos, fájdalmas vers!
''Mégis elhagytad számodra épített szent helyem,
azóta leng az ajtó szárnya, mint kitárt tenyér,
talán nyikorgó fájdalma egy imával felér.''

Gratulálok: Marianna

danaiz2013. január 2. 20:00

Visszajöttem. Nem tudok ettől a verstől '' szabadulni''. Ölellek Kedves!

Molnar-Jolan2013. január 2. 19:46

Fájdalmasan szép, főleg az utolsó két sor ütött.

19542013. január 2. 18:50

''Nem imádkozom hozzád már többé, nincs is kinek,
megtörtek belül hangtalan, jeltelen éjjelek,
ki kínnal kiált, csak a kínt megélő érti meg,
de templomom ajtajába végleg bevéstelek:''

Ez igen!
Gyönyörű a versed, a maga mély fájdalmával, amit csak suttogsz a szived oltáránál, pedig ordítani szeretnél. :)

valosag2013. január 2. 18:27

Van,hogy elveszítjük hitünket ,annyira nem bírunk felülemelkedni a történteken. A ''visszatérés'' hozzon számodra megnyugvást !
Gyönyörűen írsz!

Törölt tag2013. január 2. 18:24

Törölt hozzászólás.

19702013. január 2. 16:38

''ki kínnal kiált, csak a kínt megélő érti meg...'' Értelek!
Embertelen kín, mikor a valamiben, valakiben hitünk is elveszik. A lélekajtó lengése és nyikorgása mutat rá, milyen huzatossá, kihűlté vált az egykor melegséget adó ''hely''. A ''kitárt tenyérben'' ott az elengedés, de az esengés is...
Minden sorában érződik a fájdalom és a zaklatottság.
Nem tudok okos tanácsot adni, csak türelmet kívánni arra az időre, míg újból fakadnak remény-rügyek!
Ölellek Lotte!:-)

10082013. január 2. 16:14

Nagyon szomorú, kilátástalan és gyönyörű vers
Remélem újra rád talál majd az elveszett hit

Boldog Új Évet kívánok!

Zsuzsa
(6)

Harmatlotte(szerző)2013. január 2. 15:57

Köszönöm András, igen, most fájdalmasra sikeredett.

Harmatlotte(szerző)2013. január 2. 15:57

Köszönöm Feri, jó, hogy mindig van türelmed és figyelmed a versimhez.

Harmatlotte(szerző)2013. január 2. 15:56

Köszönöm Mónika, a hit csak addig él, amíg erős a lelkünk, de van, amikor az ember elerőtlenedik, s úgy érzi tehetetlen...

Harmatlotte(szerző)2013. január 2. 15:55

Kedves THNDRzoid! A reményhal a kedvenc halam, de az is halandó, sajnos... :)

Harmatlotte(szerző)2013. január 2. 15:54

Danám szíven talált, mert a szívem legmélyebb bugyrából kellett felhoznom. Ölellek.

Dram2013. január 2. 15:54

Fájdalmas sorok. Szépet alkottál. Üdvözlettel; András.

Harmatlotte(szerző)2013. január 2. 15:54

Nem baj, Kingám, én annak is örültem, hogy csendben olvastál. :)

Harmatlotte(szerző)2013. január 2. 15:53

Kedves Kempelen, mindig örülök szavaidnak, mert azt érzem, hogy figyelemmel és értően olvasol...

Harmatlotte(szerző)2013. január 2. 15:53

Kedves Attila! Köszönöm kívánságod, hogy még sok ilyet... nem vagyok szenvedésrajongó... :D Örülök, hogy olvastál, és boldogabb új évet!

tutko_attila2013. január 2. 15:25

Lotte, nagyon sok hasonlót írtam én is. Az egyedüllét és a hiány, az elmúlás, a kiüresedés rettenetes érzés, viszont témának tökéletes.
Ezt látom tőled is. Egy rettenetes érzés megelevenítesz élvezhető formában, annyira pontosan leírtad amit érzel, hogy öröm volt olvasni...
Még több ilyet! És Boldog Új Évet Kívánok!

Attila

Törölt tag2013. január 2. 14:08

Törölt hozzászólás.

Kicsikinga2013. január 2. 14:05

Én még megszólalni is nehezen tudok.

danaiz2013. január 2. 14:04

Jaj, Lotte! Szíven talált ez a versed. Csak ennyit tudok kinyögni többszöri olvasás után. Ölellek: Dana

Törölt tag2013. január 2. 13:15

Törölt hozzászólás.

jocker2013. január 2. 10:18

Gyötrödsz, vívódsz s talán menekülnél is. Egy szó mint száz, nagyon jó a versedet...
Poéta öleléssel és szerettettel gratulálok: jocker/Kiber/Feri

197301142013. január 2. 10:10

Kedves Lotte!

Mélységes fájdalommal teli a versed!
Szomorú gyötrődő kétely tárul szemünk elé!
De hinni remélni mindig kell...akár mi is történik velünk!

Üdvözöllek szeretettel: Mónika!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom