Szerző

Tápi Júlia

Életkor: 23 év
Népszerűség: 6 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 293 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. január 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Tápi Júlia

Szívverés

Sötétek a falak.
Rajtuk csend pihen,
Mint puha hószőnyeg
A szántóföldeken.

Deres a Hold,
Magányos, égi lámpás,
Mi némán járva útját,
Látja minden élő álmát.

S talán a holtakét.
Ott fenn a magasban,
Bűvös csillaglabirintusban,
Hol az emlékek szunnyadnak.

Néma a csend.
Semmi sírás, veszekvés,
Imádságos vezeklés,
Csak egy árva, magányos szívverés.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


jill.silence(szerző)2013. január 13. 10:36

Köszönöm szépen :)

Zoltanus2013. január 12. 22:01

Nagyon megérintette a lelkem. Az utolsó sora tette fel az i-re a pontot. Nagyon tetszik. Gratulálok!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom