Szerző
Kövecses Anna

Kövecses Anna

Népszerűség: 454 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 707 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. január 15.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (7)

Kövecses Anna

Mi értelme?

Ha minden kötél szakad
És semminek érzed magad,
Ha mindenki az idegeiden táncol
És senki sincs, ki magához láncol,
Kinek elmondhatnád titkaid,
Kivel megvalósíthatnád álmaid
És megoldhatnád gondjaid:
Szedd össze magad és remélj!
Jön még szebb nap, ne félj!
Vedd észre az apró örömöket,
Ne fuss felesleges köröket
S a poharat ne csak töltögesd,
Mert mikor mélypontra jutsz
Úgy tűnik majd, nincs kiút
És semmi értelme életednek,
Az elpazarolt kamasz-éveidnek.
Ne ragaszkodj hiú ábrándhoz
Ha szívesebben szólnál a sátánhoz
Hisz az élet a saját történelmed,
Ami derű után bánatot jelent.
Ezért élvezd ki, ha boldog vagy:
Úgyis jön valaki, aki elrontja!
Mikor vidámságod haldoklik
S nem érzel mást, csak kínt:
Mikor mindenki cserbenhagy
S rádöbbensz: magad vagy;
Tedd fel e kérdést: "Miért?"
Miért élek? Mi célja énemnek?
Hogy szomorúságot érezzek?
Rá döbbensz: tán bölcs lenne
Véget vetni a gyötrelmeknek
S kilépni a körforgásból:
Hisz van elég ember a világon!
Csendben, észrevétlenül távozni,
A túlvilági ajtót kinyitni
S magam után kulcsra zárni.
Kinek hiányoznék?
Néhány embernek bánatot okoznék?
Ezekre választ sosem kapnék
De a mennyben boldog lennék.
Csalnék az arcokra könnyeket
Vagy mondanák: eggyel kevesebb?
...
S egyetlen kérdésem maradt:
Mi történt, hogy minden kötél szakadt?

Egy elmúlt keserves korszak lezárásaként...Az életben szükségünk van a rossz pillanatokra hogy, értékelni tudjuk a jót.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Callypso(szerző)2017. április 6. 22:19

@JudyPTJ: Ez a legelső vers, amit írtam. Örülök, hogy így gondolod és hogy ide látogattál! (:

JudyPTJ2017. április 6. 22:17

@Callypso: Döbbenetesen őszintén fájdalmasan szép MŰ!!!

Callypso(szerző)2016. április 26. 14:46

Ez volt a legelső vers, amit írtam. A sors fintora - ellenben az egyik legmélyebben szomorú és elkeseredett műveim egyike is...
Örülök, hogy elnyerte megtisztelő tetszésedet! Köszönöm, hogy itt jártál!

szalokisanyi12016. április 26. 14:41

''Csendben, észrevétlenül távozni,
A túlvilági ajtót kinyitni
S magam után kulcsra zárni.
Kinek hiányoznék?''

''Ne siess! Halála óráját még nem késte le senki,
Ez ügyben Neked, semmit nem kell tenni.''

A vers remek. Gratulálok! Szívvel: Sanyi

Callypso(szerző)2013. augusztus 31. 08:16

Tudni kell,mikor kell hallgatni és mikor szólni...

J.Dani2013. augusztus 28. 10:26

Kemény szavak, és ismerős érzések. Még ha nekem nem is volt rá igazi okom akkoriban.
A hallgatás sosem volt az erősségem. Sajnos.

Callypso(szerző)2013. május 4. 19:06

Köszönöm szépen!

bells192013. május 3. 15:19

Elgondolkodtató sorok...Gratulálok!!!

Callypso(szerző)2013. január 21. 19:11

Köszönöm szépen az elismeréseteket!

Törölt tag2013. január 21. 18:59

Törölt hozzászólás.

kterezia2013. január 15. 16:34

Na, az alulra írt megjegyzésnek örülök. És téged idézve mondom: remélj!

Sybill2013. január 15. 14:54

Nagyon szép vers! Gratula!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom