Szerző
Mészáros László Berkesz

Mészáros László Berkesz

Életkor: 45 év
Népszerűség: 186 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 415 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. január 17.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (13)

Mészáros László Berkesz

Csillagok pilláin

Akkor se sírj, ha meghalok,
Ha szememre fázó csillagok
Vigyáznak kihunyt reggelen,
És kihűl a sugárzó értelem
Kályháján vágynak parazsa,
Rügyet vert bokrok darazsa
Rajzol kegyelmet az égre,
Sírásók csontos ábrázatát félve.
Ha jajgató gyermek könnyein
Csillan a gyász, vagy apró térdein
Reccsennek szilánkos ablakok,
Akkor se sírj, ha meghalok.

Akkor se félj, ha meghalok,
Mert óvnak megkövült angyalok
Márvány feszületre gyűlve.
Csak a testem lesz kihűlve,
Szárnyalnak tovább képzetek,
Vidáman pergő képeket
Villant hasznosan az elme,
Ölel Istenem végtelen kegyelme.
A taposott utak szálló porai
Hoznak illatot feledett séták
Fűzfáiról, és jó pincék borai
Bugyognak csodálkozó tréfát.
S ha árokban térdelő vakok
Szemében lelsz érkező napot,
Akkor se sírj, ha meghalok.

Akkor se sírj, ha meghalok.
A holtak is épp oly boldogok,
Mint megtért lélekben az ige,
Mely valótlan valón ért ide,
Sárban ült szekerek kerekén,
Tengerek mélyén lelt kincsnek
Századok uralta, kék fényén
Csillantva erejét rabság végének.
Gyémántos kalitkát rejt a menny,
Korbácsos csókokat a pokol,
Két út közt a végtelen honol,
Mert arcába martak hulló csillagok,
Akkor se sírj, mert én csak meghalok.

Akkor se sírj, ha meghalok,
Ha hozzád sietve bénulok
Vadvirágos kertek szirmos szegletén,
Míg hozzád illő csokrokat fonok.
S megégek, mikor nyirkos hajnalon
Hideg szobádra meleget lehelek.
Kormos éjszakákon utad világítom,
Könnyű lépted óvva sárba térdelek.
Ha ártatlan lógok kínból font kötélen,
Betonfalak omló oszlopai alatt,
Ha vadak szaggatnak vagy kardélen
Faggatnak keserves pofonok.
Akkor se sírj, ha meghalok.

S ne engem sirass, ha meghalok,
Nem én érdemlek csorgó könnyeket.
Kislány grimaszát, amit itt hagyok,
Gyümölcsöt ringató színes kertemen
Kettényílt földek szomjazó rögeit,
Itt felejtett ingem fehér gallérján
Hebegő bogarak lehullt szárnyait,
Utánam ugató, hűséges kutyám.
Csókos délutánok esővert hevét,
Meghitt ölelések véges melegét.
Szalmakalapját madárijesztőnek,
Keserves falatját árva éhezőknek.
Sirasd a hajóst tomboló tengeren,
Elvetélt anyát, ha üvöltve zokog.
De ne engem sirass, ha meghalok.

Mert valahol csacsognak a végnek
Farsangi ruhába öltözött katonái.
Míg fényes elmúlást olcsón ígérnek
Riadt kolostorok zengő orgonái,
Kényes emlékezet szúrós vesszőiből
Megkötöm létem mohás koszorúját.
S mint mikor százéves irgalom kitör,
Ahogy születtem, nem öltök sem ruhát,
Nem szuszogok kérő, angyali dalokat,
Csak egyet őrzök meg, csodáló arcodat.
Hajad bársonyát áprilisi szélben,
Szemed szikráit dadogó sötétben,
Tündöklő éjnek tetsző alkonyát,
Ünnepi ebédnél Anyám mosolyát.
De ne sirass engem, ha meghalok,
Könnyeznek helyetted égi csillagok,
És a pillákon csorogva én is csillogok.

Faludy György - evokáció

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


43Valeria2013. február 18. 16:52

Vigaszt nem nyújtanak a kő angyalok, sem a koporsó.
Vigaszt Isten nyújt csak, ha az ő útján jársz, és hiszed, hogy Jézus érted is meghalt, és feltámadott. Örök életet szerzett számunkra, ez lehet a vigaszod egyedül.

A kőszobrok bálványok utálatosak Isten számára!
Isten teremtett Téged és családod, az gész világot. Őrá kell felnézned, büneidért bocsánatot kérned, hogy kegyelme rád áradjon, és örök életet adjon!
Nemesné

sztike632013. február 16. 13:52

Rengetek szó és mondat van
benned és mindegyik rejt
valamit. Régen olvastam ennyire
tömény verseket.
Üdv.Eszter

apple992013. február 14. 15:57

Nagyon tetszik....
Gratulálok!

Era : )

Napsugar06072013. január 23. 16:59

Remek:) Nagyon szépen átírtad! gratulálok

Anita

m-laci(szerző)2013. január 22. 21:47

Köszönöm, megtiszteltek, hogy olvassátok verseimet!

Törölt tag2013. január 22. 21:40

Törölt hozzászólás.

tamaskonrad2013. január 21. 12:09

Már a teljesítmény is megérdemel egy gratulációt, emellett a vers magában is remek!

gypodor2013. január 18. 11:21

Nagyon jó! Gyuri

almodo2013. január 17. 18:30

Igazi remekmű, őszinte elismerésem!

markinson2013. január 17. 18:26

Érdemes soraidon elgondolkodni, egyébként remek vers.
Van benne valami.... mit is siratunk sokszor életet, halált?
Jogos gondolatok.
Gratulálok!

szirmaig.2013. január 17. 18:04

Gratulálok, csodás versre leltem.-köszönöm!

demcsakbea2013. január 17. 18:02

Sikerült kisírni magam, gyönyörű vers, határtalan fájdalommal, csodás képekkel.
Gratulálok!

m-laci(szerző)2013. január 17. 17:43

Köszönöm szépen!

dvihallyne452013. január 17. 17:11

Kedves László!
Szeretettel és szívvel gratulálok nagyszerűen megírt evokációdhoz.
Sarolta :))

Törölt tag2013. január 17. 16:39

Törölt hozzászólás.

szalokisanyi12013. január 17. 14:45

Remek!!! Gratulálok! Üdvözletem küldöm: Sanyi

adamne2013. január 17. 14:38

Gratulálok,nagyon szépen megírtad.Üdvözöllek. Manyi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom