Szerző
Szécsényi Barbara

Szécsényi Barbara

Életkor: 44 év
Népszerűség: 241 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 787 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. február 2.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (21)

Szécsényi Barbara

Szeretném kiverni kezeikből a tűt

Már épp` próbáltam visszaillesztgetni
pár tavaszi-kockát a nagyon sötétbe
(persze hajtogattam közben a biztos-bűnöket)
szóval elképzeltem hogy nyilván fuldokolhatsz
és egész éjjel mentőövekért jártam
(azért mégis szívből vittél a szárszói sírhoz
hisz mit érdekelt téged József Attila)
de aztán reggel megláttam Jutkát
sovány feketén és eldobáltam az addig összekapart
mentőöveket hiszen egy mosolyt letöröltél újra
tudom nem az én arcom
de én is mint egy régi kopott Jutka
kezdtem vele fázni és fájt hogy kóróvá neveled
a vág(y)ott virágod és még elégtétel sem volt
hogy magamra ismerek benne
hogy személy szerint nem velünk a baj
és most úgy haragszom értem érte
és a jövő összes Jutkáiért és szeretném kiverni
szorgos kezeikből a tűt mellyel varrják maguknak
a csúf halotti leplet miközben szemükbe csókolod
hogy valami tengerbe vágysz és szövik
szövik a mentőöveket egy nemisfuldoklónak
te meg elsimítod rajtuk a gyűrődéseket
szobrozó csónakodba ülsz és csodálkozva nézed
milyen zavaros tud lenni a tüdőkben a víz.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Marie_Marel2013. május 22. 10:44

Kedves Barbara, megunhatatlan ez a vers...

hogy személy szerint nem velünk a baj
és most úgy haragszom értem érte
és a jövő összes Jutkáiért és szeretném kiverni
szorgos kezeikből a tűt mellyel varrják maguknak
a csúf halotti leplet miközben szemükbe csókolod
hogy valami tengerbe vágysz

szebarb(szerző)2013. február 21. 09:17

Örülök neked, Rózsa!:-)

emlékszem egyszer már megbeszéltük, kint a KDNP udvarán, milyen igazad volt..., de szívesen beszélgetek veled, tudod:-)

Ivory2013. február 20. 23:37

jól tettem, hogy benéztem hozzád, örömmel tapasztalom, hogy a rád jellemző, és stílusjegyeddé vált formavilággal és hangulattal találkoztam ismét, az egész olyan Barbarás :)
A tartalomról meg majd beszélgetünk, ha találkozunk :)

szebarb(szerző)2013. február 18. 19:23

köszönöm szépen, Viktor.

Emanon2013. február 18. 18:15

A te verseid olyanok mint a legkiválóbb zenemű, akárhányszor veszem elő, megunhatatlan, mindig találok újat benne, és bizonyos vagyok benne, hogy nem giccs...

Szia, Viktor

10082013. február 4. 10:38

Kezdek mélységesen együtt érezni
a Jutkákkal. A személy, akiről a vers
szól, nem éri meg a pénzét. Elnézést
a kendőzetlen megfogalmazásért, de
valóban nagy baj lehet az önértékelésével
Kár, hogy ezt többen megsínylik :(

Nagyon jó vers Barbara,
mélyen elgondolkodtató
és tanulságos.

Szeretettel gratulálok!
Zsu

szebarb(szerző)2013. február 3. 12:58

Köszönöm szépen mindannyiótoknak a figyelmet, az olvasást.
Azt hiszem a blogomban az ehhez avershez fűződő hsz.-ban Balogh Zoli mondta meg a ''tuttit'': Nem menthetem meg, nem mentheti meg senki a jövő Jutkáit. Mindenki a maga sorsának kovácsa.
Sajnálom, hogy többen is szívetekhez szólónak érezhettétek ezt az írást. Ne legyen így, kívánom nektek és persze magamnak is.:-)

Ölelés:-)

LIne2013. február 3. 07:40

''tudom nem az én arcom''
Nagyon át tudod adni az érzelmeket. Nagyon.

Ölellek.

palkata2013. február 3. 01:32

Az elmúlás mindig fájdalmas dolog .. és csodálatos Tőled megszokott stílusban érzékeltetted is azt !!!nagyszerű képek , nagyon átjött minden .. Megint letörlődött egy mosoly ..és minden nap törlődik .. de a születéstől kezdve halad az ember a sír felé .. ez a mosoly meg fog maradni ha minden percét úgy éljük életünknek , hogy nem vesztegtünk el egy pillanatot sem arra , hogy éreztessük szeretetünket azokkal akik a számunkra a legfontosabbak , mert eljön az idő mikor mi is Jutkák leszünk ..és akkor már késő .. elnézést a kis kitérőért , de ez most kikívánkozott !! köszönöm az élményt amit adott versed olvasása!! Szeretettel . kata

emonye2013. február 2. 23:29

Remek versedhez gratulálok!

Tilla2013. február 2. 20:32

Kedves Barbara!
Szeretettel gratulálok!

Hátas Attila

zol2013. február 2. 20:08

:(

zotya682013. február 2. 19:40

''...tudom nem az én arcom
de én is mint egy régi kopott Jutka
kezdtem vele fázni és fájt hogy kóróvá neveled
a vág(y)ott virágod és még elégtétel sem volt
hogy magamra ismerek benne...''

meg még sok sor mit emelhetnék.......

Molnar-Jolan2013. február 2. 19:35

és szeretném kiverni
''és szeretném kiverni szorgos kezeikből a tűt mellyel varrják maguknak
a csúf halotti leplet miközben szemükbe csókolod
hogy valami tengerbe vágysz és szövik
szövik a mentőöveket egy nemisfuldoklónak''

Élmény volt!

elena152013. február 2. 19:33

Szépséges lett,de nagyon jót írtál.Szeretlek,olvasni.Ölellek és gratulálok Barbara!(5)

szalokisanyi12013. február 2. 19:04

Gratulálok! Üdvözletem küldöm: Sanyi

kreativ552013. február 2. 18:54

Olyan Szécsényi Barbarásan festetted le mély fájdalmadat.
Gratulálok Ági!

kapocsi.ancsa2013. február 2. 18:24

''...és eldobáltam az addig összekapart
mentőöveket hiszen egy mosolyt letöröltél újra
tudom nem az én arcom
de én is mint egy régi kopott Jutka...''

Vargazlajos2013. február 2. 18:11

Ejj ezek a tavaszi kockák...
Most új tavasz jön!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom