Szerző
Vers

A verset eddig 451 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. február 11.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Mezei Sándor (mezeisandor1)

Engem is utolért az öregkor

Az öregség tőlem már a reményt is ellopta,
Megbékéltem. A küzdés már úgyis hiábavaló.
Hisz az élet fut, rohan tovább alattomosan,
Bűnök tűntek el. De terhei az én vállamat nyomja.

A gazdagság is elkerült. A jólét sem kedvelt,
Az úr számomra, csak szegénységet rendelt.
Barátom addig volt, míg pénzt sejtett nálam,
Aztán mint csalóra, szokásból nézett utánam.

Szegény maradtam. Bár öreg szívem még dobog,
Az élet nyájas volt, közben romos lett korom.
Az életem korhadt csónakját, mindig csak foltoztam,
Munkámból az életben, épp hogy felszínen maradtam.

Talán amolyan számvetésnek lehetne nevezni e verset.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


adamne2013. február 12. 14:43

Gratulálok versedhez szeretettel. Manyi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom