Szerző

Krüzselyi Attila

Életkor: 63 év
Népszerűség: 90 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 708 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. február 14.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (15)

Krüzselyi Attila

Valentin-nap

Valentin! Valentin!
Mi közünk van hozzád?
Bálintnak mondunk mi,
ez való mihozzánk.

Szép régi ünnepek
sorjáznak naptárban.
A kalendárium
pedig van a sutban.

Ünneplünk tégedet,
te idegen ifjú.
Olyanná vált népünk,
mint akolban a juh.

Minden, mi idegen,
minden, mi külföldi,
érdeklődést az kelt,
kedvét abban leli.

De ami magyar, múlt
ködében gyökerez,
az iránt a magyar
kedvet már nem érez.

Az, ami hagyomány,
az, ami egybetart,
magyarok szívében
érzelmet nem kavar.

Multiknak kezében
van az ő szívük már.
Azt ünneplik, amit
a multi épp elvár.

2013. február 11.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


nagyhoh342014. július 7. 21:53

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Viski_Attila(szerző)2014. július 5. 23:41

1. Értékválság és ebből következik a gazdasági. Csak egyetlen dolog: egy szülőképes ko-rú nyugat-európai nőre csupán 1,3-1,4 gyerek jut átlagosan, ami kevés a megmaradás-hoz. Ahhoz kellene legalább 2,1 gyerek/nő. Persze amíg az átlagember biztos anyagi jólétben él, addig nem gondolkodik ilyen „felesleges” dolgokról. És persze Kelet-Európa sincs jobb helyzetben. Itt is felismerték az emberek, hogy „gyerek nélkül könnyebb”. No, meg nem lesz itt gond. Afrika, Kelet-Ázsia ontja az emberi utánpót-lást. Jönnek ők kéretlenül is. Ami természetesen nem baj, csak azt előfeltételezi, hogy 40-50 év múlva valószínűleg más jellegű világ lesz Nyugat-Európában, mint most. No, de mi most élünk gondolják az „okosok”.
2. Sajnos a magyarok nemcsak most mentek el, hanem az elvándorlás tart legalább 150 éve. Eleinte csak gyengécskén aztán egyre inkább. És ezzel sem vagyunk egyedül. Egész Kelet-Európa ezzel a gonddal küzd. Ma meg már az egész világ. Talán 8-10 olyan ország van a világon, ahol „érdemes élni”. Ahol jólét és biztonság van és nem szélsőségesek az éghajlati viszonyok és nem fenyeget ökológiai katasztrófa. Így együtt. És az emberek egy jelentős része meg is indul a világ kb. 220 más országából az „ígéret földjei” felé. Az emberek mindig oda vándorolnak, ahol jobb a megélhetés. Ez elemi ösztön. A szarvas is „szép híves patakra” kívánkozik, meg ahol a legjobb a rét füve. Nincsenek érzelmi, kulturális vagy bármi más korlátjai.
3. És el ne felejtsem: mentek innen el évente három-négyezren a szocializmus idején is. Disszidáltak, ahogy akkor mondtuk. Azért csak ennyi távozó volt, mert akkor egy na-gyon komoly, életre szóló döntés volt ez. Ma, ha nem megy a külhoni lét, akkor visz-szajönnek. Akkor nem volt ilyen egyszerű. Ha tehették volna, akkor is elmentek volna 700 ezren, vagy többen is.
4. Boldogan? Mi a boldogság? Gondja, nehézsége MINDENKINEK VAN. A boldogság nem a földrajzi helyzettől, vagy a dús anyagiaktól függ. A boldogság egy belső érzés, ami személyfüggő. Vannak emberek, akik gondolkodásuk okán SOHA, SEHOL SEM LESZNEK BOLDOGOK. És akik boldogok tudnak lenni személyiségükből és világ-látásukból adódóan, azok maradnak és élnek, ahogy lehet. Nekik nem kell elmenniük ahhoz, hogy boldogok legyenek. És nem egy alkalommal nagyon sikeresen élnek.
5. A rokoni, baráti, ismerősi körömből legalább 20 embert ismerek, aki elment. London-ban végeznek többségében fizikai munkát. Kisebb részük tudott csak a szakmájában elhelyezkedni. Egy közös van bennük: mind „jó családból” származó és jó anyagi hát-térrel rendelkező fiatalok, akiknek itthon is lett volna lehetőségük a kibontakozásra. Nem a szegénység miatt mentek el. Nem kellett volna, hogy elmenjenek, mert erre semmi komoly ok nem volt. Vitte őket a kor dívatja.
6. Mi indokolhatja az emigrációt? Szerintem csak három ilyen ok van: a kilátástalan nyo-mor, az élet megvédése és a kiemelkedő tehetség. Ha valaki tehetsége és szorgalma el-lenére csak mélyszegénységben tud élni egy országban, mert olyan a rendszer, akkor természetesen ne nyomorogjon, hanem menjen el, ha ez jelent megoldást. Ha valaki-nek féltenie kell az életét, mert üldözik, mert nincs biztonságban, mert a természeti kö-rülmények nem teszik lehetővé az életet ott ahol született, az menjen. Aki szupertehet-séges, és ezt a tehetséget nincs, módjában kifejteni a hazájában az is menjen. De úgy hiszem, másnak nem lehet igazi oka a távozásra.
7. És az angolok meg a németek örülnek. Kapnak egy csomó tanult embert, akik lénye-gében bármilyen munkával megbízhatók és kevesebb bérért, mint a helyiek elvégzik. Nem furcsa, hogy a szegény Kelet-Európa képezi az értelmiségieket a gazdag Nyugat Európa számára? Hol itt a szolidaritás? Hol van Európa? Így bizonyosan nem fog csökkeni a távolság Kelet és Nyugat között, bár úgy tűnik, hogy ez nem is cél, csak a mi vágyunk.
8. Becsaptak minket és becsaptuk magunkat. 1956 és 1989 között meghajlították a ma-gyarok többségének a gerincét. Aljas volt a cél, profi a végrehajtás. Aztán jöttek a rendszerváltás nagy lózungjai, amiből gyakorlatilag semmi sem volt igaz. De elhittük. És ma nem látjuk azt, hogy mi az oka a mai szegénységünknek és fejletlenségünknek. Nem akarjuk elfogadni, hogy többségünk elvesztette a jövőbe vetett hitét és a tisztán-látását. Nem a saját érdekeink szerint cselekedtünk az elmúlt 25 évben, bár az lehet, hogy a sorsunkat sehogy sem kerülhettük el. Ha az a 700 ezer, aki elment és azok, akik még itthon vannak eleitől fogva éltek volna – és okosan éltek volna a választó-jogukkal, részt vettek volna a társadalmi folyamatokban, akkor talán ma már sokkal jobban állnánk. Ausztriából 1955-ben kivonultak a szovjet csapatok és 1980-ban hol tartottak már! És mi hol tartunk 25 év „szabadság és demokrácia” után?
9. Egyszóval sokan csak kapni akarnak a Hazájuktól, adni nem akarnak semmit. Nem ér-tik és nem is akarják érteni, hogy hatalmas terheket kell vinnie ennek az országnak, amit a nyugati világ nem hordoz. Más volt a fejlődésük pályája. De van remény. Ha csak Európát nézem, akkor pl. a skandináv országok 200 éve jelentéktelenek és szegé-nyek voltak. És nézzük meg őket most. Először az agyakban-lelkekben kéne rendet tenni és csak ezután várhatunk változást az anyagiakban. Ez egy évezredes igazság.

nagyhoh342014. július 3. 22:50

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Viski_Attila(szerző)2014. április 28. 12:48

A nők verése szűkebb és tágabb családomban nem volt szokás, így csak a jogvédők elbeszéléséből tájékozódtam e felől. Szerintem a Valentin napnak nincs különösebb kapcsolata a nők verésével. 100 pofont nem lehet egy csokor virággal jóvátenni.
Örömmel olvasom, hogy a Nőnap divat lett Nyugat-Európában. Kedves egészségetekre! De részemről nem sokat adok arra, hogy a jelenlegi Nyugat-Európában mi történik és mik a szokások. Jelenleg Nyugat-Európa egy hihetetlen súlyos morális és értékválságban van, amiből a gyógyulás jelei sem látszanak. Sajnos voltak már kultúrák, amelyek eltűntek a történelemben. Nyugat Európa is efelé tart. No, de nagyon messze rugaszkodtam a Valentin naptól.

nagyhoh342014. április 28. 01:22

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Viski_Attila(szerző)2013. február 21. 21:44

Kedves Margó!
Köszönöm a figyelmedet.

manco2013. február 21. 21:14

Kedves Attila!
Igazad van. Mi ünnepeljük csak a magyar hagyományokat. Bálint nap volt a miénk. Maradjon is az.
A versedhez GRATULÁLOK. Margó

Viski_Attila(szerző)2013. február 17. 14:26

Kedves Irén!
Egyetértünk.

irenfi2013. február 16. 22:03

Kedevs Attial!
''Az ami hagyomány,
az ami egybetart,''
''Szent Bálint'' napját kellene hogy ünnepeljük!:)
Üdvözlettel Irén

Viski_Attila(szerző)2013. február 15. 23:36

Kedves Margaréta!
Köszönöm.

Viski_Attila(szerző)2013. február 15. 23:35

Kedves Mária!
Valaki már elmagyarázhatná egyszer, hogy mi is valójában a globalizáció lényegét tekintve és annak milyen hatása van az egyes emberre és a nemzetekre. Ez eddig szerintem elmaradt.

babumargareta012013. február 15. 22:37

Kedves gondolatok,,,bár sok szót átvettünk az amerikaiktól,,lásd az étel márkát,trendeket,stb,,,,
Nagyon szépen megirtad,,mi is az ,ami nem tetszik Neked,,,gratulálok!Udv.

..h..a.m.2013. február 15. 18:40

Kedves Attila,nagyon tetszik a kritikád !!!
Az a baj ,hogy nem mindenben haladunk a korral de a globalizációval ? !
Tisztelet a kivétel !
A kivétel erősíti a szabályt !
Öröm volt olvasnom a versed !!!
AnnaM

Viski_Attila(szerző)2013. február 15. 08:39

Kedves Baramara!
Kedves Sanyi!
Köszönöm.

szalokisanyi12013. február 15. 01:35

Gratulálok! Üdvözletem küldöm: Sanyi

baramara2013. február 14. 23:21

Kedves Attila! Egyetértek verseddel!
Gratulálok!

Viski_Attila(szerző)2013. február 14. 22:01

Kedves Sea!
Kedves András!
Köszönöm.

Viski_Attila(szerző)2013. február 14. 22:01

Kedves Miklós!
Köszönöm a kitartásod.

Viski_Attila(szerző)2013. február 14. 22:00

Kedves Éva!
Kedves Manyi!
Nagyon jól esik a véleményetek.

Viski_Attila(szerző)2013. február 14. 21:59

Kedves Feri!
Mindig zavarba ejtően megdicsérsz. Köszönöm.

Viski_Attila(szerző)2013. február 14. 21:58

Kedves Orsolya!
Kedves Kinga!
Jólesik a figyelmetek.

Viski_Attila(szerző)2013. február 14. 21:58

Kedves Terézia!
Köszönöm.

Viski_Attila(szerző)2013. február 14. 21:57

Drága Sarolta!
Köszönöm.

Dram2013. február 14. 18:55

Jó megközelítés; András.

Törölt tag2013. február 14. 15:53

Törölt hozzászólás.

M.Laurens2013. február 14. 14:10

A javítást is elírtam! ( ha egy üzlet beindul !! )
Tehát akkor most repeta: ''Üdv: Miklós''

M.Laurens2013. február 14. 14:09

Helyesbítek elírás okán !
-------------------------------
''Bálintnak mondunk mi,
ez való mihozzánk.''
Egyet értek veled ! Az én értékrendem miatt, már a halloween ünnepek tökparádéján is eldobtam a sütnivalóm.
Üdv: Mikéós

M.Laurens2013. február 14. 14:07

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

adamne2013. február 14. 13:48

Nagyon jól látod Attila,sajnos ilyen világot élünk.
Elismerésem,a versed nagyon jól sikerült.
Üdvözöllek szeretettel. Manyi

amalina2013. február 14. 13:40

Ez nagyon igaz! Gratulálok!:
éva

jocker2013. február 14. 12:29

BRAVÓ! 5*
NAGY MAGYAR FÉRFIÚ VAGY!
Verseddel tőlem aranyérmet nyertél, melyet most a nyakadba is akasztottam.
Kaptál egy ''szívet'' is.
Ami a témád, az annyira igaz, hogy VÉRLÁZÍTÓ! És a fiataljaink ebben nőnek fel...
Kalapemeléssel, főhajtással, poéta öleléssel és szeretettel gratulálok!
VIVÁT, VIVÁT, VIVÁT!
Én köszönöm, hogy megírtad és nagy örömöm, hogy a poéta társad lehetek!
jocker/Kiber/Feri

Kicsikinga2013. február 14. 12:09

Igazad van!

Lanor2013. február 14. 10:56

Nagyon jó! Tetszik a meglátásod! :)
Gratulálok versedhez.

kterezia2013. február 14. 10:06

Az előttem szólóval és természetesen veled is teljességgel egyetértek.

dvihallyne452013. február 14. 09:46

Drága Attila!
Muszály volt így szólítsalak,mert legszívesebben szívemre ölelnélek.Annyira az én érzéseimről írtál!!Már nagyon régóta haragszom a külföldi szokások majmolására,sajnos nem csak ez az egy van amit hagytak beférkőzni a mi szép,kedves hagyományaink közé.Szeretettel és /sajnos csak egy /szívvel gratulálok,mert szívem szerint többet is adnék!!!Sarolta :)))))))

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom