Téli Lilla-pillanat
Januári havazásban
Mikivel az ablakban
Lógattam a lábam...
Az üvegen Bogyó és Babóca
Mosolyog ránk, s ha volna
Mikinek karma,
Boldogan lekaparna mindent...
De így csak intett
Apának, kit vár a munka,
S Szuzinkat indítja útra,
Mi meg itt maradunk,
Magunk.
Bámulunk a hulló hóra,
S hisszük, hogy a néhány óra
Elrepül, apa hazakerül,
S folytatódhat a móka,
Mit gyermekszívünk óhajt
Órák óta...
A hó csak csendesen száll,
S minden fehér már,
Lilla az ablakban áll,
Miki az ablakban áll,
Anya felnevet,
Leveszi a gyerekeket,
S még egy utolsót integet...
2013. január 30.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Lilla1002013. március 5. 15:48
én vagyok lilla
kodrane2013. február 26. 13:35
Hát ez igazán egy aranyos, kedvemre való vers! Van benne élet, olyan ragyogó az egész!
tzoldav2013. február 26. 02:33
nagyon ügyes, tetszik
szalokisanyi12013. február 26. 01:23
Gratulálok! Üdvözletem küldöm. Sanyi
Napsugar06072013. február 25. 18:54
Kedves vers:) Gratulálok: Anita
Kicsikinga2013. február 25. 15:08
Nagyon tetszik a versed!!!!
Minden szempontból!