Állati versek állatokról II
A csúszómászó
Csúszni-mászni nem tanultam, született a tudásom
Embereknél megalázó tulajdonság a másom
De nem tudok én versengeni ilyenekkel, szerintem
Nem tehetek én róla, hogy hiányzik a gerincem
A szajkó
Jár a pofám naphosszat, és körülöttem jó` idő
Viszem a hírt, hozom a hírt, én vagyok a szóvivő
Nyelvezetem kevés szóból és betűből nyerhető
Mondandómból ő-betű és semmi más nem érthető
A majom
Állatkertben az a dolgom, mulattassam a népem
Hiszik azt, hogy celeb vagyok, ezért majom a képem
Nagy az Isten állatkertje, szórakoznak is rajtam
Vicces nekik, hogy a banánt a héjából kifaltam
A lajhár
Lusta dög a becenevem, renyheségem mérvadó
A munkámat ezért aztán nem terheli még` adó
Példaképe vagyok a sok, élhetetlen disznónak
Nem számít az, hogy a dolgos eltartóim mit szólnak
A tetű
Tetűéknél az a trendi, szívjuk a vért ezerrel
Nem fontos hogy a gazdatest bír-e majd a teherrel
Tetű módra élősködünk, a nevünk is arra jó
Aki megtűr minket szívni, az bizony egy nagy tahó
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
gerarp(szerző)2013. március 30. 07:42
Kedves György!
Nem burkoltan, hanem nyíltan.
Köszönöm a hozzászólásodat!
dobosigyorgy2013. március 15. 19:10
Gratulálok a vershez.Igaz,hogy állatokról szólnak,de bizonyos típusú emberekre is ráillene.Lehet,hogy burkoltan ez is volt a cél?