Szerző
Vers

A verset eddig 375 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. március 22.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Mezei Sándor (mezeisandor1)

Anya

Gyermekként szoknyádba görcsösen kapaszkodtam,
Sírva könyörögtem ki karjaid szerető, meleg ölelését.
Ajkad törölte szárazra arcomról lecsorgó könnyeim,
Ringattál öledbe lágyan, s velem szárnyaltak álmaim.

Kezemmel hálás szeretettel kulcsoltam magamhoz nyakad,
A lágy szellőben dús hajad szeretettel simogatta arcomat.
Hajad illatát még ma is őrzöm, testembe égette a szeretet,
Anya! Arra kérlek, soha ne vedd el tőlem ölelő kezedet.

Édesanya, e szó a születés, az élet szent koronája,
Bennünk él, s bárhová vet sorsod, hozzá visszatérhetsz.
Ő az, ha megbántod is, szíve melegével mindig megbocsájt,
Ugyanis megszülettél, de szerető szívétől soha nem enged.

Egy rég elhunyt édesanya emlékére

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


tzoldav2013. március 25. 10:03

sajnálom, részvétem
elég jó a vers

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom