Meddig lesz enyém
Nékem ragyogsz minden éjszakán, s Hold leple,
mint égi fátyol borul reád nyári alkonyon.
Szemeidben szikrázó fényük mutatja utam,
s arra vágyom... hogy tündökölve vakítson.
Meddig lesz enyém e fény, s véle pillantásod,
melyben már otthonra lelve elmerültem,
s mint gyöngyhalász mélységmámorában,
tudattalan bolyong tengeri szirteken.
Vigyázz reám, csillagom, s meglásd...
Tiéd mindenem, omlottak márványfalak,
nem szeretnék más lenni, hiszen megálmodtál,
s e földi létem véled lesz szép, s általad.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Helena1(szerző)2013. március 29. 05:52
Köszönöm szépen, hogy olvastátok.
Törölt tag2013. március 28. 20:04
Törölt hozzászólás.
D.Eniko2013. március 28. 18:34
Kedves Helena!
Már a címet elolvasva, tudtam remek verset fogok olvasni, s így is lett.
Gratulálok, Enikő :))
Helena1(szerző)2013. március 28. 13:21
Köszönöm szépen, hogy olvastatok, s örülök, hogy tetszett.
Szeretettel : Helena
jocker2013. március 28. 11:36
Tetszik, szép.
Gratula: jocker/Kíber/Feri
Kicsikinga2013. március 28. 11:15
Nagyon szép!
arany522013. március 27. 23:09
Szívet melengetően szép vers - gratulálok!
Manyak.Katalin2013. március 27. 19:27
Kedves Helena!
Szeretettel gratulálok szép versedhez!
Ölellek Kati
szalokisanyi12013. március 27. 19:26
Gratulálok! Remek vers! Üdvözletem küldöm. Őszinte tisztelettel: Sanyi
adamne2013. március 27. 19:15
Kedves Helena!
Csodálatos verset írtál.Nagyon szép.
Szívvel gratulálok. Üdvözöllek. Manyi
dvihallyne452013. március 27. 17:34
Kedves Helena!
Szeretettel és szívvel gratulálok nagyon szép versedhez!Sarolta
anci-ani2013. március 27. 17:33
Nagyon csodás, reményteli versedhez gratulálok szívből, szeretettel: Anci