Szerző
Purzsás Attila

Purzsás Attila

Életkor: 55 év
Népszerűség: 137 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 639 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. április 7.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (25)

Purzsás Attila

Vakvágányok...

Kopott síneken zakatolok szüntelen,
minden állomásnál elfog a félelem.
Érzem, kifut a peron lábaim alól...
Elhagyott álmaim nem érhetem utol.

Vakvágányok között bolyongok céltalan,
üres állomáson keresem önmagam,
hátizsákom gyűrött emlékekkel tele...
Kimaradt a jóérzés, nem fért már bele.

Vonatablakom előtt elszáguld a táj,
lassan fogy a szufla, már minden érzés fáj.
Vállaimat meg nem értés terhe nyomja,
az átkozott idő mintha megállt volna...

Megdermedő szavak, túlhajszolt remények,
összemosódó képek, poros emlékek,
ezer meg ezer elvesztegetett óra...
Örökkön vesztes, ki most is csak harcolna.

Utaznék még tovább, hogyha lenne hova,
s tán maradna is létemnek némi nyoma,
ha nem vesznék bele a homályba folyton...
Őszintétlen mosolyom könnyeimbe fojtom.

2008.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


purzsasattila(szerző)2013. szeptember 28. 20:54

Ági, Erzsébet!
Köszönöm szépen!
Ez már régebbi versem, azóta már ismét a mosolyé a főszerep. :)

kodrane2013. szeptember 28. 17:34

Nagyon tetszik a versed őszintesége, kicsit szomorkás hangulata, szépsége! Gratulálok!

kreativ552013. szeptember 22. 19:29

Attila, csak remélni tudom, hogy őszinte mosolyod még mindig úgy ragyog ahogy megismertelek. A könnyeket töröld le mert sajnos a vakvágányok korát éljük. Erősnek kell lenni! Látod az én szívemet már el is törted. Ági

purzsasattila(szerző)2013. június 26. 11:14

Köszönöm, Anikó!
Szerencsére ezek már régebbi érzések, gondolatok. Most már a mosoly a fő éltető elemem, de, hát mindenki életében vannak mélypontok...

nefelejcs2013. június 25. 15:44

Kedves Attila!
Megérintett a versed szomorkás hangulata.
Ismerősek a gondolatok és az érzések, melyeket
nagyon szemléletesen foglaltál versbe.
Fel a fejjel!
Gondtalan szép napokat kívánva gratulálok a versedhez szeretettel: Anikó

purzsasattila(szerző)2013. május 2. 16:52

Köszönöm, kedves Gizi! :)

giziszalay2013. május 2. 09:34

Nagyon jó vers kedves Attila, szeretettel olvastalak:Gizi

purzsasattila(szerző)2013. május 1. 18:12

Köszönöm kedves szavaidat, Ágota! :)

gota2013. április 29. 20:41

Ahogy nézem a dátumot, úgy látom, sikerült letérni a ''vakvágányról''.
Gratulálok, jó ez a vers.
Ölellek.

purzsasattila(szerző)2013. április 24. 12:06

Mindannyiótoknak nagyon köszönöm, és elnézéseteket kérem, hogy csak ilyen sokára reagálok, de sajnos mostanában megint keveset tudtam a Poeton időzni.
Még egyszer köszönöm nektek!
Üdv.
Attila

Meroni2013. április 18. 07:52

Nagyon szép vers. Telítve érzelemmel és fájdalommal. Soraidhoz szeretettel, szívből gratulálok
Roni

Törölt tag2013. április 14. 10:22

Törölt hozzászólás.

kreativ552013. április 10. 07:02

Nagy vers! Gratulálok!
Ági

cseg762013. április 9. 16:33

Tetszik!!
Gratula! :)

Törölt tag2013. április 8. 21:24

Törölt hozzászólás.

Gabibandi12013. április 8. 17:13

Úgy látom a vakvágányról sikerül átlépni a céllal és élet-értelemmel teli sínre.

Gratulálok szeretettel:Gabi:)

Dram2013. április 8. 08:14

Kedves Attila! Vannak olyan időszakok amikor azt érezzük, hogy lejtmenetbe kerültünk és keressük a kapaszkodót. Előbb - utóbb megtaláljuk és sinre kerülve jó irányba haladhatunk. Gratulálok versedhez. Tetszett; András.

Edeke2013. április 8. 07:49

Sokszor, és sokan érzik így! Magyarázzák, rossz passzal, depresszióval, balszerencsével. Legalább, ha egyszer elindul innen az ember, csak felfelé mehet, csak az a kezdő löket kellene...

Orpheus942013. április 8. 07:45

Kedves Attila!
Még az időleges ''Vakvágányok...''érzések is adnak annyit, hogy hozzásegítenek valamihez. Ennek ékes példái versed, és az ezt követők.
Gratulálok!

mezeimarianna2013. április 8. 05:28

na ne menj még maradj csak...sírj írj hisz dolgod ez....

liriel2013. április 8. 00:18

Kedves Attila.
Csodálatos vers.
Szívvel..szívből gratulálok.
Üdvözletem.Juci

emonye2013. április 7. 22:40

Gratulálok remek versedhez!

palkata2013. április 7. 22:00

Szia Attila !!
Nagyon jól felépített vers mind szerkezetileg , mind a mondanivalója tekintetében kiváló !!! Nagyon jól átjött a vers üzenete , az érzelmi hatások !! Szeretettel gratulálok !! Kata

dvihallyne452013. április 7. 21:13

Kedves Attila!
Nagyon szép versedhez szeretettel gratulálok!Sarolta

marakod2013. április 7. 20:09

Szerencsés vagy, hogy kilábaltál ebből a hangulatból, de mindennek van haszna, ahogy ezt a versed igazolja.

czegledy662013. április 7. 19:53

Gratulálok!

Mygan2013. április 7. 19:52

:)

purzsasattila(szerző)2013. április 7. 19:34

Köszönöm a kedves szavaitokat, és szívmelengető véleményeteket, kedves
Anita,
Kinga,
Evanna,
István,
Piroska,
Klára!
Szerencsére ezek tényleg régvolt érzések, már túl vagyok rajta. Mindenkinek lehetnek rossz pillanatai, napjai, talán évei is, de túl kell tudni lépni rajta. Mikor ez a vers született, felettem is rendesen összecsaptak a hullámok minden téren, de ki tudtam kecmeregni belőle, elsősorban párom segítségével.
Újabb verseimben talán ez a változás érezhető is.
Köszönöm, hogy jöttetek, mindig szeretettel látlak benneteket! :)
Attila

purzsasattila(szerző)2013. április 7. 19:28

Gyuri!
Köszönöm kedves véleményedet, és gratulációdat!
Attila

purzsasattila(szerző)2013. április 7. 19:27

Nektek is nagyon köszönöm, kedves
Csaba,
Marianna,
Piroska,
Manyi,
Feri!
:)

purzsasattila(szerző)2013. április 7. 19:25

Köszönöm, kedves Éva!
Néha azért talál az ember vakvágányokat, de akkor keresni kell új utat.
Valóban régebbi versem, 2008-ban lett végleges, de még előbb született.
Jól mondtad, ez egy stáció volt, azóta már tovább utaztam: :)

purzsasattila(szerző)2013. április 7. 19:21

Köszönöm, kedves
Enikő,
Éva,
János,
Sanyi!

Már rég túl vagyok rajta, szerencsére!
Köszönöm, hogy olvastátok! :)

animka2013. április 7. 19:15

Attila nagyon jó sodrású vers, mély érzelmi mondanivalóval.
Gratulálok Klára

19542013. április 7. 19:15

''ha nem vesznék bele a homályba folyton...
Őszintétlen mosolyom könnyeimbe fojtom.''

Jön ott még vonat és van még állomás Attila, soha ne add fel!
Gratulálok!

Törölt tag2013. április 7. 18:59

Törölt hozzászólás.

Evanna2013. április 7. 18:12

Szerintem már jó felé fut a vonatod, csak ne szállj át!
Gratulálok a versedhez!
Evanna.

Kicsikinga2013. április 7. 17:58

Úgy értem, hogy ''sínen vagy''.

Kicsikinga2013. április 7. 17:58

Régebben írtad, ezért már biztosan boldog vagy!
Szívből kívánom!

Napsugar06072013. április 7. 15:49

Szomorú érzésed, megérintette szívemet. Jól sikerült vers, tetszett.
Gratulálok: Anita

gypodor2013. április 7. 13:58

Tetszik a vers: szépen szabályosan van felépítve verstanilag és logikailag egyaránt. Az azóta megírt verseid optimistábban, gondolom az élet-sors hozza ezt így, de ez a vers is nagyon jó. Gratulálok munkásságodhoz. Gyuri

jocker2013. április 7. 13:44

A reménytelenségben is van remény...
Nagy átéreztem, élményt adtál...
Kalapemeléssel gratulálok: jocker/Kíber/Feri

adamne2013. április 7. 13:39

''Megdermedő szavak,túlhajszolt remények,
összemosódó képek,poros emlékek,
Nagyon ''átjött'' a versed kedves Attila.Gratulálok.
szívvel ,és szeretettel. Manyi

piroska712013. április 7. 13:38

''Utaznék még tovább, hogyha lenne hova,
s tán maradna is létemnek némi nyoma,
ha nem vesznék bele a homályba folyton...
Őszintétlen mosolyom könnyeimbe fojtom.''

Gratulálok Attila!

baramara2013. április 7. 12:37

Tetszett a versed! Nagyon átéreztem.
Gondolom, te azóta már tovább tudtál menni! Gratulálok: Marianna

csaba06132013. április 7. 12:26

''Megdermedő szavak, túlhajszolt remények''
Már-már életre kel a reménytelenség.Nagyszerűen versbe szedted gondolataid. Gratulálok! Üdvözlettel :Csaba!

amalina2013. április 7. 12:25

A reménytelenség után újjászületik a remény...
Vakvágányok nincsenek: vissza lehet tolatni, vagy továbbépíteni azt a vas-utat...
Látom, régebbi vers, s azóta már sokkal bizakodóbbakat is olvastam Tőled. Ez egy stáció volt.
Jó vers egyébként, tetszik.

szalokisanyi12013. április 7. 12:22

Gratulálok! Üdvözletem küldöm. Tisztelettel: Sanyi

Schmidt_Aladar2013. április 7. 12:18

A vers szép az érzés remélem már elmúlt!
üdv:
János

Hevocka2013. április 7. 11:47

Az élet maga az úton-levés....vándorolunk.... és szerencsénkre nem marad meg a rossz állomás.... elég a hit a változásban... és a mosolyban..... őszintén...
Jó veres...

D.Eniko2013. április 7. 11:45

Meghatódtam, átjött versed utolsó szóig. Valószínű azért, mert én is így érzem most magam.

Gratulálok, Enikő :))

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom