Szerző
Vers

A verset eddig 679 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2008. augusztus 27.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Somogyi Gábor

Holdfény

A holdon ülve, a földet fürkészve,
a gondolat mély gyökeret vert elmémbe,
miért van emberi mivoltunknak hirtelen vége,
s mi az igazi értelme?

A holdon ülve, a földet fürkészve,
csak téged leslek, kereslek esdekelve.
Miért nem lehet újra egész a fél,
s miért nem lehet újra boldog a tél?

A holdon ülve, a földet fürkészve,
minden fűszálat átnézek, érted élek,
ez az egyetlen mi maradt nekem... lélek.
De mégis hol vagy, hol van az élet?

A holdon ülve, a földet fürkészve,
síró és égő testtel rogyok térdre,
miért ilyen sivár, magányos és boldogtalan istennek képe?
S ez a hatalmas vászon miért van festve pirosra, zöldre, kékre,
miért nem egyszerűen csak feketére?

2008. augusztus 24.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom