Szerző

Irsai Dávid

Népszerűség: 10 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 337 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. április 20.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.


Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Irsai Dávid

Előlem, s felém

Gazellaléptekkel futsz,
előlem, s felém.

Mikor mennem kellett,
Te nem búcsútattál,
mert azt mondtad,
mindez időre szól,
hogy az elválás nem lehet végleges,
el kell mennem most,
hogy visszatérhessek.

Nem szomorkodtál,
mosolyogtál.

Futottál előlem,
s felém.

A pályaudvarról,
hová néha elkísértelek,
most a vonat új helyre indult felém,
egy városba, hol csak emléked él.

Hajtott a sors előled,
nem feléd.

Mikor az orvosok kése
szaggatta testemet,
vér és genny uralta napon,
nem voltál velem,
csak titokban aggódtál értem,
nem írtál egy kedves sms-t,
mint mások, annyian.

Csak lelkemben láttalak,
tükör által, homályosan.

Mégis, ha hóvirág nyílik kertemben,
melyet nem nyomhat el sűrű havazás,
Te jutsz eszembe.

Kérdezted: "Ki vagyok én?"
visszakérdeztem:
"azon gondolkozom, ki vagy nekem"
válaszod:
"talán csak álomkép, semmi több"
Arra gondoltam, valóban,
ha eddig tükör által, homályosan láttalak,
a nevek és álmok mind tévútra vittek,
s ha egyszer meglátlak mez-telen,
ha nem vesz körül
a több, mint barátság,
de nem szerelem fénye,
akkor is csoda vagy,
akkor is szeretlek.

Futsz előlem, s felém
a márciusi hóban,
ott állok a peronon,
Húsvétváró szerdán,
Te leszállsz a vonatról,
s futsz, merre sejtesz, észre sem veszel,
csak futsz előlem, s felém.

Futsz előlem,
futok utánad,
ahogy a gazella után öreg oroszlán,
futok, hogy futásod ne legyen céltalan.

Késett a vonatod, az enyém indulóban,
perceket alig ad nekünk
a zsugori sors keze,
nincs idő csak annyi,
hogy húsvéti csokitojást adjak neked,
meglepődsz, nem is gondoltál erre,
s nekem adod "egyetlen kincsedet",
táskád mélyén rejtőző banánt.

Búcsúzunk, nevetünk.
Ennyit adott a sors.
Két-három percet,
ott a fájón kedves emlékű
havas Déli-pályaudvaron.

CF25, 2013. március

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Irsai_David(szerző)2013. április 21. 17:10

Szima!

Nagyon köszönöm! :-)

Törölt tag2013. április 20. 21:44

Törölt hozzászólás.

Irsai_David(szerző)2013. április 20. 20:54

igen

egy lépcső, amin sohasem megyek fel, egy lépcső, ami hiába megyek fel, nem találok senkit... csak néha :-)

TSZA19772013. április 20. 12:26

ezek a pályaudvarok...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom