Szerző
Mikola László

Mikola László

Életkor: 22 év
Népszerűség: 4 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 269 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. május 9.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Mikola László

Kétely

Sötétség borítja el fejemet, és látom,
Hogy kezd eltűnni szemem elől a világom.
Egyedül maradtam, nincs velem itt senki,
Hogyan tudnék egyedül tényleg boldog lenni?

Nem tudom, mit tegyek, meghaljak vagy éljek?
Elmenni kéne, mert maradni még félek.
Ha 2 életem lenne, máshogy tennék mindent,
Nem töltene el annyira üresség itt bent...

Ha egyszer elmegyek, vissza már ne várj,
Ha egyszer meghalok, sohase bánd,
Ha nem látnál többet, gondolkodj el rajta:
Azt, hogy eltűnjek, ki is akarta?!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


babumargareta012013. május 9. 12:52

Azért nem kéne ennyire szomorú legyél ebben a korban,,,vigyázz
a stilusra ,[2],, ,,különben szép a versed,,de szomorú .
Udv.Margareta

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom