Elvitted a lelkem
Elmentél, elhagytál,
nagyon fáj,
Veled együtt elszállt
a boldogság!
Soha többé nem lehetek
boldog már,
Nélküled az élet
oly sivár már!
Utoljára forrón csókoltál,
azt ígérted, eljössz nemsoká,`
sajnos nem lett ebből
semmi már!
A lelkem Miattad
nagyon fáj,
az is lehet, hogy
meghalt már!
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
dr.vegha2016. szeptember 11. 23:05
Ez a vers sem túl vidám, de szívesen olvastam!
Attila
genalpiroska(szerző)2013. május 16. 01:07
Köszönöm szépen a hozzászólásokat!
Ödv: Piroska
adamne2013. május 15. 17:02
Szép emlékezés!Gratulálok szeretettel:Manyi
molnarne2013. május 15. 06:59
Szép emlékezés! Szeretettel gratulálok::ICA
kodrane2013. május 15. 04:58
Jó a vers, szép a gondolat, csak sok a ''már''