Jó reggelt, apám
Láttam, hogy oson a reggel,
vívva a sötét sereggel,
átfutva az ébredő tájon,
a harmat szülte szivárványon.
Láttam, hogy ült meg egy félszeg
cseppharmat a rügyező fán.
Úgy karolta őt a természet,
fényárban, a korai órán.
S látod-e, hallod-e apám;
már neved mossák le rólam.
Téged hív sok rab-madár, talán
most csakis néked szól a szólam:
Már nem köt a név, vár rád sok
névfosztó és rabló vitéz.
Iszákosak is, és tékozlók.
Magad felett lettél az ítész.
Ajánlás
Jó reggelt, apám, üzenem,
már nevedet nem viselem.
Csak hogy tudd, én már boldog vagyok,
s több könnyet ezért nem hullatok.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
F.ZoltanLaszlo(szerző)2013. május 24. 11:01
Köszönöm az együttérzést kedves Gizi.
Szeretettel: Zoli
giziszalay2013. május 24. 07:34
Elgondolkodtató szomorú sorok, szeretettel olvastam:Gizi
Kicsikinga2013. május 22. 18:23
Szomorú.
F.ZoltanLaszlo(szerző)2013. május 22. 16:47
Köszönöm szépen Viki .
Viki_P2013. május 22. 15:08
nagyon őszinte, és nagyon... szívszorító... legalábbis nekem az volt. Nagyon... hm... megérintett! Gratulálok!
F.ZoltanLaszlo(szerző)2013. május 21. 20:51
Köszönöm a pozitív kritikát, kedves Enikő. :)
D.Eniko2013. május 21. 19:25
Szépen építetted fel versedet!
Gratulálok! :))
F.ZoltanLaszlo(szerző)2013. május 21. 18:04
köszönöm kedves Piroska :)
piroska712013. május 21. 17:12
Gratulálok versedhez kedves Zoltán!Üdv:Piroska(1)
F.ZoltanLaszlo(szerző)2013. május 21. 15:42
köszönöm szépen :)
szalokisanyi12013. május 21. 15:31
Gratulálok!