Lélegzetelállító
(Vallomás)
Ne marasztalj, ne kérdezd, mi bánt
Úgyis azt mondanám, semmiség csupán.
A szívfájdalom nem tart örökké
Sok rossz után úgyis jön a szép.
De ha mégis, akkor tudd, hogy fáj
Tekinteted, hajad, minden apróság.
Ne tedd ezt magaddal, lépjél tovább
Ezen én is elgondolkoztam már.
A helyes út ez lesz, a kétely nem úr többé
A nappal felváltja az éjt.
De ha mégis, akkor tudd, hogy fáj
Tekinteted, Tekinteted, az ellenállhatatlanság.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Karinaa2013. május 23. 14:06
gratulálok a versedhez:) ismerős a benne megfogalmazott ellentmondás:)
szalokisanyi12013. május 23. 13:34
Gratulálok! Őszinte tisztelettel: Sanyi