Szerző
Harmat Lotte

Harmat Lotte

Népszerűség: 153 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 684 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. június 3.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (20)

Harmat Lotte

Hajnali kávé

Valahogy kipergett ujjam között az idő,
és kifutott lábam alól a tér,
a mindenség csírája tán lelkemből kinő,
de sodor lassan a porszagú szél.

Valahogy szürkébe vált a valaha-álom,
s beleszól folyton a szívbe az ész,
arcom ráncai között magam sem találom
tükröm, mely távolba nézni merész.

Valahogy előre fáj már este a holnap,
és rám hull éjjel a holdlepedő,
bebújok alá, önvalóm árnyai lopnak,
s jól tudom: ágyam is fénytemető.

Valahogy lettem e létben semmiből semmi,
hiába vágyom a kezdethez én,
testet csak test tud magának kölcsönbe venni,
lapulok Isten kérdező kezén.

Valahogy elvesztődtem valahol a múltban,
egy-egy élettel ezelőtt talán,
s ha tapogatva olykor vissza-visszanyúltam,
hallgatóztam a nemlét ajtaján.

Valahogy egyre nőnek benn és kinn a titkok,
nem értem néha a játékszabályt,
fogaim között szűrődnek áldások, szitkok,
megélek áradást, sírás-apályt.

Valahogy majd lesz! - gondolom, várva a reggelt,
szememet nyitnám, de lefogja más,
ki tudja, a sorsom nekem mit hogyan rendelt,
hajnali kávézacc: lét-látomás.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


tengerszem2014. február 28. 14:16

''Valahogy lettem e létben semmiből semmi,
hiába vágyom a kezdethez én''


Fantasztikus vers! Szívből gratulálok!
Gabi

Gergye2014. január 22. 17:47

Köszönöm az élményt! :)

''Valahogy elvesztődtem valahol a múltban,
egy-egy élettel ezelőtt talán,
s ha tapogatva olykor vissza-visszanyúltam,
hallgatóztam a nemlét ajtaján.''

Üdv
Attila

Harmatlotte(szerző)2013. november 4. 21:53

Kedves Landor! Nem éri meg a szőrszálakat hasogatni, úgyis ilyen marad a vers, ahogy átjött... :) Köszönöm a figyelmed.

Harmatlotte(szerző)2013. november 4. 21:52

Köszönöm a figyelmed kedves Frici!

Harmatlotte(szerző)2013. november 4. 21:51

Köszönöm Steel! :) Örülök, hogy kortárs lettem nálad! Kortalan... :)

Steel2013. augusztus 14. 13:07

Rég jártam Nálad...ez a versed többedszerre is sodor, letaglóz, fel-le ránt...
Engedelmeddel feltettem a honlapomra, az augusztusi kortárs kedvenceim közé.

kistenkes2013. július 10. 16:34

Fantasztikus vers, egyszer kevés elolvasni, annyi tapasztalást rejt Szívből gratulálok Hozzá Frici

Törölt tag2013. június 14. 03:10

Törölt hozzászólás.

Harmatlotte(szerző)2013. június 13. 19:06

Mike-nak: :)

Harmatlotte(szerző)2013. június 13. 19:06

Köszönöm Terézia!

Harmatlotte(szerző)2013. június 13. 19:05

Kedves Steel, már sok versednél éreztem én is ugyanezt! ;)

Harmatlotte(szerző)2013. június 13. 19:05

Kedves 19730114! :) Köszönöm őszintén dicsérő szavaid, örülök, ha tetszett.

Harmatlotte(szerző)2013. június 13. 19:04

Maria, kedves, igen, érdekes a szótagszám és a ritmus, ez alakult, előtört és maradt... :)

Harmatlotte(szerző)2013. június 13. 19:04

Marianna, Emonye köszönöm szavaitok és elismerésetek.

Harmatlotte(szerző)2013. június 13. 19:03

Köszi, Pilla, örülök, hogy újra látlak nálam!

Harmatlotte(szerző)2013. június 13. 19:02

Köszönöm András, Gyuri, Mara! :)

Harmatlotte(szerző)2013. június 13. 19:02

Köszönöm, Kingám, remélem, megtaláljuk magunk...

mike2013. június 11. 19:39

:)

kterezia2013. június 5. 09:05

Igazán jó.

Steel2013. június 5. 07:51

Hogy ez mekkora vers! Szeretem az érzéseket, a világot,
amit adsz, amit megmozdítasz és megmutatsz bennem, mint
olvasóban is.

197301142013. június 4. 19:23

Drága Lotte magával sodortak lelkemet érintették soraid!
fájdalmas, olykor reményvesztett képek...mégis magával ragadó csodaszép vers!Ölellek szeretettel: Mónika

Dellamama2013. június 4. 17:10

13-1o. milyen különleges ritmusa van a versednek.
A gondolataiddal azonosulni tudtam miközben csodálattal olvastalak!
Üdv: Maria

emonye2013. június 4. 10:54

Kedves Lotte!
Remek gondolatokat hoztál ismét, gratulálok!

mezeimarianna2013. június 4. 04:53

nagyszerű...gratulálok!!

Torpilla31812013. június 4. 00:45

Hu..
a képek, a ritmika, a hasonlatok..

...''Valahogy majd lesz! - gondolom, várva a reggelt,
szememet nyitnám, de lefogja más,
ki tudja, a sorsom nekem mit hogyan rendelt,
hajnali kávézacc: lét-látomás.''

Gratulálok!
Nagyon tetszik!

Pilla

baramara2013. június 4. 00:21

Nagyon jó vers, érdekes gondolatok!
Gratulálok!

gypodor2013. június 3. 21:26

hajnali kávé: nekem ébredés!Szeretettel és szívvel gratulálok. Gyuri

Dram2013. június 3. 21:18

Gratulálok versedhez; András.

Kicsikinga2013. június 3. 18:16

Megrendített ez a csodálatos versed, dacára a könnyedségnek!
''Valahogy elvesztődtem valahol a múltban,
egy-egy élettel ezelőtt talán,''
Én is.

Harmatlotte(szerző)2013. június 3. 17:52

Köszi Mesiko, fél-álmos vers ;)

Harmatlotte(szerző)2013. június 3. 17:51

Örülök, hogy átérezted, Manyi! :)

Harmatlotte(szerző)2013. június 3. 17:51

Köszönöm Albert, reggeli álmos ritmusa van...

Harmatlotte(szerző)2013. június 3. 17:50

Köszönöm Sanyi! Örülök, hogy tetszett! :)

Mesiko-szan2013. június 3. 17:44

Szia Lotte!
Megint egy ilyen szép kis félőrült, félálmos verssel leptél meg minket. Gratulálok.

adamne2013. június 3. 17:20

Gratulálok versedhez.Nagyon megértelek.
Én is sokszor gondolom,érzem ugyanígy.
Üdvözöllek szeretettel. Manyi

maxika2013. június 3. 17:16

Szép ritmusos vers!
Remek!
Üdv:
Albert

szalokisanyi12013. június 3. 17:10

Gratulálok! Üdvözletem: Sanyi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom