Szerző
Unger Lívia

Unger Lívia

Népszerűség: 3 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 311 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. június 15.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Unger Lívia

Csend

Most némaság honol a berkeken,
Egyetlen kósza madár se dalol;
Most nem könnyít ének a lelkeken,
Nem szabadul szív a gondok alól.

Ó, szabadság, mit érek én véled?
Helytelen tettek súlya vállamon...
Láncait kiveti rám a kétely,
Megbéklyóz a tétova szánalom.

Most csendes szellő kél a dombok közt,
Sóhaj-üzenetével fut tova;
Engem minden egyes rög ideköt,
Menekülnék, ám nem tudok hova.

És tenném én, mit cselekednem kell,
De visszatart még egy felhangzó szó;
Halkan csendül fel, gyorsan tűnik el,
Elmém mélyén érzem: igazat szól.

Csend van most; netán hamis nyugalom?
Baljós hallgatás, metsző téli szél...
Sötét vidékre tér hangulatom,
És elhagyja békének szigetét.

2013. február 17-18.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Eowyn(szerző)2013. június 16. 20:18

Köszönöm szépen Nektek! :)

Mateb2013. június 15. 15:14

szép lett grat!

Törölt tag2013. június 15. 14:35

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom