Szerző

Potsubay Tamás

Életkor: 30 év
Népszerűség: 6 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 453 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. június 22.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Potsubay Tamás

De vele, vagy veled

Gondoltam én, hogy egyszer lehet más.
Mert előtted sokan voltak, akik ígértek érzelmeket, velük vágyakat, egyszóval mindent.
De veled lett mindez igaz, veled lett minden más.
Mást hoztál, mit egy évszak se.
Mást adtál, mit egy élet se.
Lelkesedtem érted, mert te voltál a mindenség, mit veled már elhittem, hogy létezik.
Te voltál az az eszme, amiért kardomba dőltem volna, s még mindig állítom, boldogan tenném.
Mert veled öleltem keblemre az életet.
Csókoltam mindazt, mi őrizte bódulatba kergető illatod.
De naivságom, mi oly gyermeteg, ki nem ismeri a határt, se a szép szót.
Magasra emelkedtem, már-már túl magasra.
Ott, ahol már a madár se teszi tiszteletét, csak a nap áll egymaga, és vakítja elmém.
Csoda volt mindez, bárhogy is lett.
Zuhanni innen nem akartam, mert újra felegyenesedni nem egyszerű.
De mindenből, s mindebből tanul az ember.
Az élet tényleg rövid, de egyedül hosszabb.
De vele, vagy veled se lesz örök.

2013. június 18.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


potsu22(szerző)2013. június 23. 01:06

köszönöm :) !

kodrane2013. június 22. 16:30

Szép, szomorú versedhez gatulálok!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom