Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

M. Laurens

Szonettkoszorú az EMBER emlékére

1. LEJTŐN

Percként illannak semmivé az évek,
a csúcsról csalódottan térünk vissza,
elfáradt útjától a büszke lélek,
a távolság tetteinket beissza.

Most támaszt keres, mibe kapaszkodva
lejtején többé nem féli a járást,
visszhangot, kinek bátran panaszkodna:
vár egy távoli, rég elhalt kiáltást.

Mert elérte célját, és rájött végre,
hogy fenn a csúcson nem létezik semmi,
csak szél s a magány jár fel énekelni.

A dicsőség hasztalan az éhségre,
ha a fáradt testben emlék maradunk:
nem vetünk többé, és nem is aratunk.

2. ALANT

Nem vetünk többé, és nem is aratunk,
mások hasznára nem húzzuk az igát,
ha muszáj, éhen vagy szomjan is halunk,
nem gágogunk hiába, mint a libák.

Mert létezik még némi méltóságunk,
soha többé nem állunk be a sorba,
ha a sárba tiporják bármely társunk,
többé nem fojtjuk haragunk a porba.

Mert nem vagyunk alább senki fiánál,
habár vad hegyek alatt éljük létünk,
talmi magasságtól sohasem féltünk.

Szívósabbak vagyunk a kősziklánál.
S ne higgye senki, hogy vérünkön élhet,
szikkadt vázunk csak torzója a létnek.

3. HIT ÉS REMÉNY

Szikkadt vázunk csak torzója a létnek,
hitünk mégis erős maradt s tettre kész,
mert a gyávák csak szánalomból élnek,
hitük a küzdelemhez roppant kevés.

De nem lehet mindenki csakis bátor,
a mára elesett sem gyáva lélek,
egykor nagy ember volt, talán orátor,
ki reményt adott az elhagyott népnek.

Mert hittel kell élnünk, egymásba bízván,
és bíznunk kell az igazi reményben,
s küzdeni érte szilárdan, keményen.

Hisz a hegyek fölött él valaki tán,
ki meg tudja mondani, miért vagyunk,
megszületünk, szenvedünk és meghalunk.

4. A VÉGTELEN

Megszületünk, szenvedünk és meghalunk,
értelmet ne keressen ebben senki.
Szél fújja felettünk legvégső dalunk,
s így fognak minket végképp elfeledni.

Esendő embernek születni vétek,
törpe a végtelen hatalma alatt,
kitéve múló idő szeszélyének,
mely könyörtelenül előre halad.

Ámde porszemként is kiszolgáltatva,
hisszük, hogy érettünk jött létre minden,
csak tévedés, hogy nem Mi lettünk Isten.

S feledve bűneink, egymást áltatva
hisszük, hogy feljuthatunk a mennybe, hol
önmagunkkal csak ritkán nézünk szembe.

5. KÉPZELT VILÁG

Önmagunkkal csak ritkán nézünk szembe,
mert a valóság sosem szül szép álmot,
sikolt vajúdása, és vérző szennybe
borítja rózsaszín, képzelt világod.

Majd hazudsz magadnak, hogy így akartad.
Holott tudod, mindez csak csalfa álom,
a valóságot gyáván megtagadtad,
s képzeleted gyilkos hálója átfont.

S bár rémülten tépnéd már cafatokra,
ámde szorítása csak erősebb lesz,
lehúz a föld alá, a gyökerekhez.

Hiába kelsz álmaiddal birokra.
Levegőt markol karod, s tehetetlen,
mert magunkat legyűrni lehetetlen.

6. CUDAR VILÁG

Mert magunkat legyűrni lehetetlen,
nosza, leckéztessünk meg hát másokat!
Keressünk valakit, ki tehetetlen,
aki nem üt vissza, s remek áldozat.

Hogy ez netán gyáva aljasság lenne?
Ugyan már, a háborúk ezért vannak,
nélkülük minden gazdag tönkremenne,
s munka nélkül a pórok is éhen halnak.

Harcolnunk kell mások ellen magadért!
Hogy kölykökre lőnek? S apák meghalnak?
Ugyan, kérem, ez mind csak ócska maszlag.

Kellenek a hősök, s kell a példakép,
kétkedés nélkül kiállni mellette,
gyávaságunk néhanap elfeledve.

7. MAGASRA TÖRVE

Gyávaságunk néhanap elfeledve,
uralkodóként nézünk fel a napra,
nagyságunk hitébe legyökerezve,
fejünket nagy büszkén magasra tartva.

A hajdani tudást kivágjuk tőből.
Ikarosz példáján mit sem okulva,
újra szárnyakat fabrikálunk gőgből,
mely úgy burjánzik vadon, mint a dudva.

Önhittségünk immáron határtalan.
A Nap és idő ellen megyünk harcba,
Daidalosz intését nem fogadva.

Tudást erővel elérni hasztalan:
hiába lesz az Ember verhetetlen,
a test, az idő ellen tehetetlen.

8. A TEJÚT SÖTÉTJE

A test, az idő ellen tehetetlen,
és évmilliárdok suhannak tova,
az ember itt pusztán árnyék, véletlen:
Ő hiszi, hogy létező. - Az ostoba! -

Pedig csupán egy rossz álom a léte,
mérge a végtelenbe kódolt végnek,
Ő a világmindenség tévedése,
ki szégyene a teremtett egésznek.

A nagy mindenség gyilkosává nőhet,
ki teret s időt hajlítani képes,
kinek szelleme pusztítástól véres.

Tejút sötétje nevelte e szörnyet,
a végtelen is mindhiába tágul,
az örök kör most önmagába zárul.

9. AZ IDŐ

Az örök kör most önmagába zárul,
a földdel válik eggyé a kéklő ég,
s a világ teremtője elé járul,
ki előtt főt hajt az örök mindenség.

S kezdetét veszi az Idő uralma,
minden létező és múlandó fölött:
egyetlen, kinek korlátlan hatalma,
a határtalanná váló tér fölött.

Benne rejlik a teremtő ereje,
mi a mérhetetlenen is áthalad,
s jelenben múlva, jövőjében kutat.

Ő maga a teremtő őrző szeme,
s tudja, múlónak mit tartogat a vég:
a fenn és lenn semmit nem jelent már rég.

10. AZ ELTÉVEDETTEK

A fenn és lenn semmit nem jelent már rég,
mormolják, kik ma sem hisznek semmiben,
s szemükben örökre kifakult az ég,
nem látják, a napnak fénye mit üzen.

Így, vakon tapogatva, kúszva, mászva,
fáradtan rogynak le a puszta földre,
küzdelem nélkül - a messiást várva -,
cél nélkül bolyonganak körbe-körbe.

Mindhiába a hamis s üres lélek,
mert rövid tartama értelmét veszti,
s okát születésekor elfelejti.

Hasztalan cél és hit nélkül az élet,
min nem segít az emberi önhittség;
minden kezdetben már ott munkál a vég.

11. A KÜZDŐK VÉGZETE

Minden kezdetben már ott munkál a vég,
és ki győztesként hegycsúcsokra vágyik,
jól tudja, hogy a vesztesnek nincs mentség:
sírhantján is csak a közöny virágzik

Mert küzdelemre születtünk e földön,
megküzdeni a létért és egymásért,
viaskodni a hitünkért örökkön,
megharcolni a földért és hazáért.

Hősökké avathat minket az idő,
kölcsönbe adja dicsőségét cseppet,
s hátat fordítva máris elfelejtett.

Mindhiába akarat, hit és erő,
nem segít a szigor avagy diktátum,
a csalfa idő mindenkit elárul.

12. A MÚLT EMLÉKEI

A csalfa idő mindenkit elárul,
nincs tekintettel semmilyen élőre,
vesztes és a hős egyaránt elárvul,
kegyelmet senki nem is várhat tőle.

Küzdelmed a léttel lassan véget ér,
és jutalmad a megtett út lett maga.
Távolság ködébe veszett sok veszély,
s szeretteid várnak már odahaza.

És mesélsz nékik majd kalandjaidról,
az utódok pedig mind körbeülnek,
s csillogó szemekkel csak rajtad csüggnek.

Történeted leírják majdan egykor,
s az Idő könyvtár mélyére süllyeszti:
s lapjaira írott szó, színét veszti.

13. FELEMELT FEJJEL

S lapjaira írott szó színét veszti
egy réges-régen elfeledett könyvnek,
a világ is tán végleg elfelejti,
s nyoma sincs a valaha volti hősnek.

Ugyan ki állít majd méltó emléket
az Embernek, ki hitéért küzdve élt,
kardot fogva tüzelte az elméket,
szabad hazáért, családért, emberért.

Akad-e manapság dalnok, ki bátor,
kinek éled tollán a hősköltemény,
s szót emel az elfeledett lélekért,

Ki áttör az idő alkotta gáton,
ahol a Közönyt senki nem érdekli:
a költőt múzsája is elfelejti.

14. A CSÚCS MAGASÁN

A költőt múzsája is elfelejti,
lelkében dalok immár nem születnek,
remegő kezéből tollát kiejti,
s kihunynak szemében a dicső fények.

S az egykoron megmászott hegynek csúcsa
ma is ifjú hódítók minden vágya,
meredélyén új akarat kel útra,
kit nem kísért még félelemnek árnya.

Minden méterrel nehezedik lépte,
a csúcs nem adja egykönnyen meg magát,
de könyörtelen szedi áldozatát.

Végül élete céljához felérve,
hol csúcsáról visszanéz minden lélek:
Percként illannak semmivé az évek.

15. AZ UTOLSÓ SZÓ
/ mesterszonett /

Percként illannak semmivé az évek,
nem vetünk többé, és nem is aratunk,
szikkadt vázunk csak torzója a létnek,
megszületünk, szenvedünk és meghalunk.

Önmagunkkal csak ritkán nézünk szembe,
mert magunkat legyűrni lehetetlen.
Gyávaságunk néhanap elfeledve,
a test az idő ellen, tehetetlen.

Az örök kör most önmagába zárul,
a fenn és lenn semmit nem jelent már rég,
minden kezdetben már ott munkál a vég.

A csalfa idő mindenkit elárul,
s lapjaira írott szó színét veszti,
a költőt múzsája is elfelejti.

Pest - Buda, 2013., Köszönet Péter Éva Erika (Pera76) lektorálásáért!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


M.Laurens(szerző)2015. július 17. 21:44

@farspoetica: Köszönöm szépen az olvasást kedves József, és a jó szót!
/ Miklós /

farspoetica2015. július 17. 16:36

Tisztelettel adózom a mű megalkotásához. Egy szonettkoszorút alkotni igen magas művészi képességre vall. Én legalábbis így gondolom. Ráadásul nem is akár milyen a színvonal. Szívvel gratulálok!

József.

M.Laurens(szerző)2014. július 9. 20:10

---------------------------------------- --------------------
A mű elérhető Kováts Péter_Skorpió előadásában hangos verzióban is, a következő címen :
http://m-laurens-az-en-vilagom.webnode.h u/versek/szonettkoszoru-az-ember-emleker e/
---------------------------------------- --------------------

M.Laurens(szerző)2014. július 9. 20:08

Köszönet az olvasásért és a hozzászólásodért,kedves Éva!
/ Miklós /

Ahita2014. július 9. 11:19

Szívem legmélyebb zugát, legfájóbb, legádázabb küzdelmeim rejtekét is fölkereste versed. Létünk értelme, titkai, utunk, a helyes út és titokfejtés szövevényes próbálkozásai. Népünk sorsa, helye, szerepe a népek rengetegében. Én hiszem, hogy egy-szerű a válasz. Megtalálni az EGY - ÉGY -YGE valós értelmét, jelentését, karnyújtásnyira lévő valóságát, és beleilleszteni magunkat, az embert ismét a Világmindenségbe. Nem fölé, nem alá, hanem belé, a helyére. Még megvan a tudás hozzá. Kiviláglik akkor, hogy mi végre vagyunk azok, akik vagyunk. Nekünk pedig szólnunk kell, mondanunk kell, nyitogatnunk kell. Szíveket, szemeket. Nyíltan bátra, őszintén, ahogy Te is teszed.
Csak most, egy másik komment kapcsán találtam versedre. Ezért most hagyom itt őszinte elismerésem minden soráért kedves Miklós, s ha még számít, a sokadik szívet teszem mellé. Üdvözöllek Éva

M.Laurens(szerző)2014. július 6. 12:42

@Braunel: Köszönet az olvasásért kedves Barna!
/ Miklós /

Braunel2014. július 6. 07:51

''Ugyan ki állít majd méltó emléket
az Embernek, ki hitéért küzdve élt,
kardot fogva tüzelte az elméket,
szabad hazáért, családért, emberért.''

Most már tudom. Vagyunk egy páran. Például Te is.
Fogadd nagy gratulációm művedért kedves Miklós.
Nagyszerű munka és nagyszerű költemény. Azt is mondhatnám:

''Mondhatjuk, térvén őseink porához:
Köszönjük élet! áldomásidat,
Ez jó mulatság, férfi munka volt!''

Barátsággal: Barna

M.Laurens(szerző)2014. július 5. 14:50

---------------------------------------- ---------------------------
A mű elérhető hangos verzióban is a következő címen :
http://m-laurens-az-en-vilagom.webnode.h u/versek/szonettkoszoru-az-ember-emleker e/
---------------------------------------- --------------------

M.Laurens(szerző)2013. szeptember 29. 13:51

Köszönöm szépen, kedves Gabriella!
/ Miklós /

tengerszem2013. szeptember 29. 13:07

FANTASZTIKUS! Végigolvastam a hozzászólásokat is, azt hiszem nem tudok már mit hozzátenni, csak annyit, hogy el vagyok ragadtatva és mély tisztelettel köszönöm, hogy olvashattam!
Szeretettel és természetesen szívvel: Gabi

M.Laurens(szerző)2013. augusztus 12. 12:17

Kedves Ági ! (kreativ55)

Megtisztelő számomra, hogy olvastad a művemet. Köszönöm az elismerő szavaidat !
/ Miklós /

M.Laurens(szerző)2013. augusztus 12. 12:16

Emőke (emonye) drága, mindig öröm látni az olvasóim közt. Köszönöm szépen a hozzászólásodat!
/ Miklós /

M.Laurens(szerző)2013. augusztus 12. 12:13

Köszönöm szépen az olvasást, és a hozzászólásodat.
/ Miklós /

M.Laurens(szerző)2013. augusztus 12. 12:12

Köszönöm szépen kedves Ildikó (ildi49) !
/ Miklós /

M.Laurens(szerző)2013. augusztus 12. 12:08

Kedves Brigitta!

Ha szíveddel érzed a sorokat, és átéled a lelkeddel, akkor nincs okod szerénykedésre, mert eljutott hozzád az üzenet .
Szeretetteljes baráti üdvözlettel: Miklós

M.Laurens(szerző)2013. augusztus 12. 12:04

Kedves Pál (vihar)

Köszönöm a méltató szavaidat, mi-tagadás -róják fel akár bűnömül is- jól esett. Legközlebb is szeretettel várlak.
/ Miklós /

M.Laurens(szerző)2013. augusztus 12. 12:00

Kedves János (pappjani) !
Köszönöm az olvasást, a méltatást és bölcs gondolataidat !
/ Miklós /

M.Laurens(szerző)2013. augusztus 12. 11:58

Drága Margó (manco)

Köszönöm a jó szót, nagy örömmel láttalak a versoldalamon.
/ Miklós /

M.Laurens(szerző)2013. augusztus 12. 11:56

Kedves Zsuzsa (Knecs) !

Köszönöm szépen z olvát és az elismerő szavakat !
/Miklós /

kreativ552013. augusztus 12. 10:07

Ez a remekmű, hogyan kerülte el a figyelmemet???
Levettem kalapom,a szív már nem elég!!!! Ági

emonye2013. július 28. 22:05

Mesteri munka, amihez szívből és szívvel gratulálok!

krysztin2013. július 24. 21:24

!!!Gratulálok a vershez......!!!

ildi492013. július 22. 07:24

Hát Komoly tartalma van versednek:)) gratulálok e nagyszerűen megírt szonetthez Tisztelettel és szeretettel:)) Ildikó

Törölt tag2013. július 18. 19:26

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2013. július 16. 19:53

Törölt hozzászólás.

pappjani2013. július 15. 09:29

Az idő soha soha meg nem áll! -Órák róják szüntelen az útjukat... -A pillanat úgy illan, s tovaszál, mint rejtélyes köd távlatába csalogat...***... -Itt vagyúnk veled, a tér, s idő végtelenül kisértő paradoxonában kedves Miklósom, számadó meghittség bocsájtó vigasza által galaktika emberi rendjét mérve áldó vigasz kételkedő szeretetéhez általad szívből áldva reményre, a csalódottságodat most tedd is félre érettűnk...***... Szép vers! -Gratulálok barátom! -Atya...***...

manco2013. július 13. 06:59

Kedves Miklós! Elállt a szavam, mestertől mesteri munkát kaptunk.
GRATULÁLOK, szívemből.
Margó

Knecs2013. július 12. 12:28

Szívből gratulálok szonettéhez! Termékeny költő,igazán!üdvözletem:Zsuzsa

M.Laurens(szerző)2013. július 11. 18:51

---------------------------------------- -------------------
KEDVES OLVASÓIM, BARÁTAIM ÉS SZERZŐTÁRSAIM :
- 43Valeria ( Valéria )
- Erika ( Pera76) - Re
- kaszkri ( Krisztián )
- babumargareta01 ( Margaretta )
- Kornelia78 ( Komélia )
- Ildus ( Ildikó )
- Meroni ( Roni )
- mezeimarianna ( Marianna )
- Karsai_Tibor ( Tibor )
- Sayuka ( Bettina )
- gota ( Ágota )
- gyongyver67
- szzs ( Zsuzsanna )
- elke ( Elke )
- remember ( Zoltán )

Köszönöm szépen a hozzászólásokat és méltató szavakat.
Nagy megtiszteltetés számomra valamennyiőtök véleménye és elismerése..
Zoltánnak külön is köszönöm a megtisztelő párhuzamot, amihez igyekszem méltó lenni .
KÖSZÖNÖM KÖSZÖNÖM KÖSZÖNÖM !! / Miklós /
---------------------------------------- -------------

remember2013. július 11. 05:21

Kedves Laurens

Szonett fűzéred végig olvastam, láncszemenként követtem. Nehéz róla véleményt formálni, többdzör el kell olvasni. Madáchi magaslatokba hatolva, irgalmatlan hatalmas szó, érzelmi halmaz! Az ember, s ami maga az ember, minden erényével, gyarlóságával, szerénységével, nagyra vágyásával. Egyszerűsítek, amit ember elkövethet, s ami vele megtörténhet. Írásod ennek egy átfogó, hatalmas keresztmetszete. Örülök hogy rászántam, mert volt annyi időm hogy végig olvassam! Megfogom még tenni, párszor, sokszor. Most csak annyit tudok mondani értékelésül! Aki ilyet képes írni, annak osztályrésze a halhatatlanság! A legmélyebb tisztelettel, szeretettel gratulálok, Zoli. Nem kérdés, szív, vagy nem szív! Ez több annál. Életműved EMBERI TANPÉLDA.

elke2013. július 10. 15:52

hejj Fiú, itt aztán kitettél magadért, a hosszú szép írásoddal, ..... gratulálok !!
Tyja, az IDŐ, ez a nyíves idő, ha nem lenne, de jó is lenne, de egyszer úgyis vége lesz, és ez megdermeszt.
Ugyan hogy csináltad, hogy ilyen hosszú szép gondolatot összehozol ? már itt is látszik, hogy a férfinépnek több az ideje, ....... gondolkodni :-)
Üdv. Elke

szzs2013. július 10. 15:40

Íme az ember, íme a lét, tökéletes! Mesteri munka, teljes elismerés és főhajtás neked, kedves Miklós! Gratulálok: ZSuzsanna

gyongyver672013. július 8. 21:22

Remek, nagyon remek gratulálok neked!

gota2013. július 8. 18:20

Főhajtás.
Remek, pontos, precíz, mestermunka!

A koszorú Neked jár, babérbül'!

Ölelés

Sayuka2013. július 8. 15:53

Remek költő vagy, örülök, hogy olvashattam művedet! :)
/Betti/

Karsai_Tibor2013. július 8. 08:40

Remek alkotás Miklós..!! Gratulálok!!

mezeimarianna2013. július 8. 05:39

hát nem semmi ahogy ezt összeszedted...gratulálok!!!Mindannyian beállhatunk koszorúd alá..remek-mű!!!

Meroni2013. július 7. 12:41

Nagyon szép szonettkoszorú, egy csodás mesterszonettel. Tisztelettel gratulálok
Roni

Ildus2013. július 7. 09:46

Ez nagyon szép, kimerítő és alapos bár még csak a felét olvastam, de mindenképp folytatom, amit viszont láttam több mint tökéletes:) Szívből gratulálok!

Kornelia782013. július 6. 22:17

Hiszen te szónoknak születtél...! Hihetettlenül jól írsz, példaképként tekintelek. Igazad van az utolsó versem, hasonló szálakat feszeget...!
Örülök, hogy olvastam! Baráti üdvözlettel: Kornélia

babumargareta012013. július 6. 12:39

Sikerült elolvasnom kétszer is,,,de úgy érzem nem vagyok méltó,,,,hogy valamit is irjak a versed alá.
Tiéd az én tiszteletem!
Udvözöllek tisztelettel Babu

kaszkri2013. július 6. 09:15

Hu ez gyönyörű, szavakat nehéz találni a vers olvasása után. Örülök, hogy olvashattam ezt a csodálatos és az életet nagyszerűen megfogalmazó szonettkoszorút! Őszinte szívvel gratulálok!
Krisztián

Pera762013. július 5. 17:03

Feldicsérsz...
Vannak esetek, mikor nemet is mondogatok azért. :)
De mindettől függetlenül örvendek annak, hogy vagy, és hogy góbétársad lehetek...
Nagy köszönömök!

43Valeria2013. július 4. 18:51

Köszönöm csodás szonett koszorúdat. Nem a calfa idő árul el minket, hanem mi magunk tesszük ezt, ha hagyuk megalázni magunk, nem vagyunk gyávák.
Az idő elhozza a várt reményt, vessünk, hogy arathassunk, és legyen sok arató munkás!
szivet adtam!
Nemesné

M.Laurens(szerző)2013. július 4. 18:16

Kedves Gábor (ODDS) !

Köszönöm, az olvasást és az irántam való jóindulatod ,és értő hozzászólásod.
Talán az a legnagyobb élmény egy ekkora munka elvégzése után, hogy mintha mindenki megtalálná benne saját gondolatait egy-egy ciklusban. Elmondhatom hát, hogy a hosszas készülődés gyümölcsöt termett legtöbbetek számára.
Kertész ennél boldogabb nem lehet !

Köszönöm szépen !
/ Miklós /

M.Laurens(szerző)2013. július 4. 18:07

Kedves Góbétársam Erika ( Pera76)

Nagy nagy köszönet azért a segítségért amit ehhez és az ezt megelőző munkáimhoz is önzetlenül nyújtottál, mint első kritikusom, lektorom és góbétársam. Áldassék a kezed munkája és mindaz a segíteni akarás és tudás amivel hozzájárultál szabadidődet áldozva ehhez a munkához. Legyen ez a strófa külön neked ajánlva :
----
''Mert küzdelemre születtünk e földön,
megküzdeni a létért és egymásért,
viaskodni a hitünkért örökkön,
megharcolni a földért és hazáért.''
-----
Köszönlek !! / Miklós /

M.Laurens(szerző)2013. július 4. 17:58

---------------------------------------- -------------------
KEDVES OLVASÓIM, BARÁTAIM ÉS SZERZŐTÁRSAIM :
- Lilly77 ( Lilly )
- 1970 ( Kata )
- csillogo ( Mária )
- 1008 ( Zsuzsa
- Kicsikinga ( Kinga )
- Rika
- Evanna
- Erika49 ( Erika )
- Szelket ( Éva )
- ErikaEAS
- Paula.S.Tizzis
- gittamin ( Gitta )
- tzoldav ( Zoltán )
- galma1 ( Mária )
- szinci
- noheb ( Mária )
- Kimmel ( Kristóf )
-
Köszönöm szépen a hozzászólásokat és méltató szavakat.
Nagy megtiszteltetés számomra valamennyiőtök véleménye és elismerése..
KÖSZÖNÖM !! / Miklós /
---------------------------------------- ----

Kimmel2013. július 4. 13:36

Kedves Miklós. A 3as metro teljes utazási idejét kitöltötte remekműved mely előtt fejet hajtok és hiszem hogy ennek a szonettgyűjteménynek helye van a jövő lapjain! Gratulálok.

noheb2013. július 3. 20:13

Kedves Miklós!

A MŰ nagyszerű! Fogadd őszinte gratulációmat!!!
Mária

ODDS2013. július 3. 16:03

Munkáid méltó koronájában gyönyörködhetünk, hibátlan versedet olvasva, mesterszonett, mesterfokon!

Nagyon nehéz kiemelni belőle bármit is, hisz mindegyik sorának megvan a maga gyönyöre, de talán e sorok vágtak „kupán” leginkább:

„A test, az idő ellen tehetetlen,
és évmilliárdok suhannak tova,
az ember itt pusztán árnyék, véletlen:
Ő hiszi, hogy létező. - Az ostoba! -

Pedig csupán egy rossz álom a léte,
mérge a végtelenbe kódolt végnek,
Ő a világmindenség tévedése,
ki szégyene a teremtett egésznek.”

Számomra a vers egy egzisztencialista mű. A lét és az idő, alapgondolatként szerepelnek benne, ízekre lehetne szedni, de ehhez egy egész estés beszélgetés is kevés lenne, hogy boncolgassuk.
Az utolsó, mesterszonettben olvasható sorok, mint összegzés, Sartre egzisztencialista gondolatát juttatja eszembe, hogy az emberi lét, nem más, mint céltalan szenvedés.

A mai világban nagyon nagy szükség van egy ilyen nagy volumenű munkára, amely a verselés klasszikus megőrzésén is fáradozik egyúttal.
Ha azt mondom, gratulálok, akkor elismerésem töredékét tudtam csak kifejezésre juttatni!
Gábor (ODDS

Törölt tag2013. július 3. 06:48

Törölt hozzászólás.

galma12013. július 3. 06:27

Kedves Miklós, köszönöm ezt a remekművet! Gyönyörű, nem tudok ''betelni vele'' Utólagos engedelmeddel ''elvittem'', hogy mindig ''kéznél legyen''. Nagy gratula! Szeretettel Marcsi

tzoldav2013. július 3. 01:48


még elolvasni is sok volt, nemhogy megirni!
azonban REMEK, gratulálok

gittamin2013. július 2. 21:08

Ez valami csodálatos! Ahogy a szonettek egymásba érnek, a gondolatok pedig folytatódnak! Örök igazságokról írsz kedves Barátom!
Csak ámulok, hogy mi mindenben vagy remek!
Szeretettel: Gitta

Paula.S.Tizzis2013. július 2. 20:54

Nagyszerű alkotás:-)

ErikaEAS2013. július 2. 19:34

Gratulálok

Pera762013. július 2. 18:36

Mostanában nem szólok túl hosszasan, csak inkább oda, hol van értelme/értékelik...
A mesterszonetted örökkön aktuális tartalmáról régebb volt, hogy Rossal is eszmecseréztünk. Nagy dilemma lehet az ember számára az, mikor ráébred arra, hogy a vég is eljön egyszer. Nálunkfelé azt mondják, mikor már ezen gondolkozunk, akkor öregedünk. :)
Adott a test, ami egy tok, egy burok, váz, azt látjuk meg előbb embernek, emberként, a két szemünkkel, ám a harmadik szemmel érzékelhetünk egyebet is - ha nyitott... A lelkét. Ha nem is tudjuk, hisszük/reméljük/gondoljuk, hogy van lélek. És a harmadik alkotónk a szellem. Ez a három elválaszthatatlanul miénk, míg a földi életünk éljük.
Ami a nagy kérdés, hová leszünk a testi halál után? A megszerzett tapasztalat, tudás, a művek, mit alkotunk, hová lesznek? Veszendőbe megy-e egyszer minden, mit itt emberként miénknek tudhatunk?
A lét mindenki számára más. Sokan céltalanul lelődörgik, eltengik az életet, éppen máról-holnapra vannak, vagy eldorbézolják napjaikat, mások a pénz bűvöletében kapzsiskodnak, vagy káros szenvedélyeknek élnek, azzal nyugtatva meg magukat, hogy egy életet élnek, s azt éljék mindenestől. (Bár a minden fogalma a társadalmunk által normálisnak gondoltként egészen egyéb...) Vannak, kiknek meghatározott céljaik alakulnak ki - és ezek változhatnak, cserélődhetnek - akár a családért élnek, békéért tesznek stb... Nekünk, művészlelkeknek az alkotás öröme ad ''extázist'', s hozza meg esetleg a gyümölcsöt, pl. elismerést, saját kötetet netalán, akkor, ha jól ápoljuk, öntözzük, azaz, jól kertészkedünk... És van egy adag szerencsénk is. Ez is cél. De mi lesz ezentúl?
A megszületésünk utáni minden egyes perc a belénk kódolt testi halál felé vezet. Általában megöregedünk, s aztán következik be.
Ha nem is valljuk be, nagyjából mind szeretnénk nemcsak a fióknak alkotni, hanem inkább kicsit kikapaszkodni, elismerésekre vágyunk, s nem arra, hogy átlagként ellegyünk, aztán elfelejtsenek.
Megannyi gondolat jutott eszembe mesterszonetted olvasva, amire válaszokat a koszorú sorai között találhatunk. Vagy nem. :)
Ezt rábízom én az olvasókra, hadd fejtegessenek, csemegézzenek itt, nem szeretném, ha az én ilyen-olyan okfejtéseim bárkit is elcsavarnák egy általam-képzelt, valósnak vélt irányba.
A tartalmat néztem, a formát tudod, hogy tudom.
Gratula, góbétárasm!

Szelket2013. július 2. 16:04

Öröm volt olvasni remek versed,szívből gratulálok!

Pera762013. július 2. 09:45

Jövők aztán én is. :)
Csak legyen nyugodtságom...

BakosErika2013. július 2. 06:29

Hatalmas mestermű és nagyszerű gondolatok.
Szeretettel gratulálok, kedves Miklós!
Erika

Evanna2013. július 1. 21:19

Többszöri elolvasásra érdemes művet írtál az emberi létről.
Gondolkodásra készteti az olvasót!
Gratulálok!
Evanna

Rika2013. július 1. 20:12

Kedves Miklós!
EZ 1 mestermű!
Fogadd nagy gratulációmat.
/még visszatérek/
Sztel:R.

Kicsikinga2013. július 1. 19:43

Nagylélegzetű, kiváló mű!

10082013. július 1. 17:49

Kedves Miklós!
Mesterművedhez szívből gratulálok,
és viszem, hogy átrágjam még
magam egy párszor rajta.

Szívvel, szeretettel
Zsu

csillogo2013. július 1. 16:51

''Mert hittel kell élnünk, egymásba bízván,
és bíznunk kell az igazi reményben,
s küzdeni érte szilárdan, keményen.

Hisz a hegyek fölött él valaki tán,
ki meg tudja mondani, miért vagyunk,
megszületünk, szenvedünk és meghalunk.''

Gratulálok kedves Miklós remekeltél!
Választottam sorokat a sok közül, és bízom benne, hogy a szenvedés mellett a sok apró öröm is megcsillan mindenki életében - csak észre kell venni!:)

19702013. július 1. 16:47

Tisztelettel gratulálok! Remek munka!

Lilly772013. július 1. 16:32

Ha ezen a szonett-koszorún kívül semmilyen vers, gondolat nem született volna akkor is érdemesül arra, hogy a Parnasszuson előkelő helyet biztosítsanak írójának
Tiszta szívvel és levett ''kalappal'' gratulálok. Lilly

M.Laurens(szerző)2013. július 1. 15:14

---------------------------------------- -------------------
KEDVES OLVASÓIM, BARÁTAIM ÉS SZERZŐTÁRSAIM :
- francishsmn ( Gabriella )
- meszaroslajos60 (Lajos )
- Twilight ( Györgyi )
- Dram ( András )
- pauleve55 ( Éva )
- edesemil ( Emil )
- maxika ( Albert )
- D.Eniko ( Enikő )
- mamuszka ( Sarolta )
- S.agi (Ágnes )
- kistenkes ( Frigyes )
- gypodor ( György )
- Zsu-zsa ( Zsuzsa )
- Csendesen ( Anna )
- 195705252012 ( Irén )
- Gabibandi1 ( Gabi )
- Dellamama ( Maria )
- 1968 ( Attila )
- kurczina.t ( Terézia )

Köszönöm szépen a hozzászólásokat és méltató szavakat.
Külön öröm számomra, hogy szinte mindenkinek akadt kedvence a 15 szonett közül, olyan ami a szívéhez közelebb állt. Nagy megtiszteltetés
számomra valamennyiőtök véleménye és elismerése..

KÖSZÖNÖM !! / Miklós /
---------------------------------------- --------

kterezia2013. július 1. 14:42

Elismerésem!

Törölt tag2013. július 1. 13:18

Törölt hozzászólás.

Dellamama2013. július 1. 12:41

Szonett-koszorúd körbejárja az élet nagy kérdéseit, bölcsen felesz is ebben a csodálatos művedben.
Rendkívüli alkotás és nagyon elgondolkodtatott!
Gratulálok: Maria

Gabibandi12013. július 1. 11:11

Csodálatos szonett koszorút olvastam, s még egyenként újra olvasom.

Mesterművedhez szívvel és szeretettel gratulálok:Gabi:)

1957052520122013. július 1. 10:08

Kedves Miklós! Nagyon szép, csodálatos! Öröm volt olvasni! Szívvel gratulálok: Irén

Törölt tag2013. július 1. 08:46

Törölt hozzászólás.

Zsu-zsa2013. július 1. 08:32

Kedves Miklós!
Nagy élvezettel olvastam a soraidat.
Külön tetszett,hogy az egyes részek záró sora,
megjelenik a következő rész kezdésében.
Erre a koronát az ''Az utolsó szó'' tette.
Nagy tisztelettel és elismeréssel
küldöm gratulációmat!
Zsu-zsa

gypodor2013. július 1. 08:10

Kedves Miklós! Szonettkoszorúdhoz nagy tisztelettel gratulálok. Különösen a mesterszonett utolsó sorai ragadtak meg, az már a korona az egészen!Az egész műveden végigvonul az a gondolatsor, amely kiemelt verssé teszi az egészet. Bízom abban, hogy meg is történik a kiemelés. Méltó rá. Gyuri

kistenkes2013. július 1. 04:46

Gyönyörű szonettjeidhez szívből gratulálok. Nehéz bármit kiemelni, de engem ez nagyon megfogott:
Levegőt markol karod, s tehetetlen,
mert magunkat legyűrni lehetetlen.
Őszinte tisztelettel Frici

S.agi2013. június 30. 22:47

Teljes és igaz szívvel gratulálok, kedves Miklós! Remekmű! Elismerésem, tiszteletem és baráti ölelésem érte! Ági

Törölt tag2013. június 30. 21:34

Törölt hozzászólás.

D.Eniko2013. június 30. 21:23

Micsoda szonettek! Nem jutok szóhoz...

Gratulálok! :)

maxika2013. június 30. 21:16

Kedves Miklós!
Meghajtom fejemet!
Üdv:
Albert

edesemil2013. június 30. 20:46

Kedves Miklós!
Csodálatos remekművedet nagy gyönyörűséggel olvastam. Annyira fenséges és egységes minden vonatkozásban, hogy csak a legszebb és legnagyszerűbb jelzőkkel illethető!
Baráti öleléssel gratulálok: Emil

pauleve552013. június 30. 20:34

Csodálatos, nagyszerű művet alkottál!

''Önmagunkkal csak ritkán nézünk szembe,
mert a valóság sosem szül szép álmot,
sikolt vajúdása, és vérző szennybe
borítja rózsaszín, képzelt világod.

Majd hazudsz magadnak, hogy így akartad.
Holott tudod, mindez csak csalfa álom,
a valóságot gyáván megtagadtad,
s képzeleted gyilkos hálója átfont.''

Gratulálok!

Dram2013. június 30. 20:33

Remek alkotás. Nagyszerű teljesitmény. Elismerésem és tiszteletem; András.

Twilight2013. június 30. 20:17

Hú, ez nem semmi írás-teljesítmény!

Fogadd elismerésemet, kedves Miklós! :)

Szeretettel üdv.:
Györgyi

meszaroslajos602013. június 30. 20:08

Hosszú és szép szeretettel és jó szívvel gratulálok Lajos.

francishsmn2013. június 30. 20:06

mély gondolatok! szép alkotás, gratulálok!

M.Laurens(szerző)2013. június 30. 19:49

---------------------------------------- -------------------
KEDVES BARÁTAIM , OLVASÓIM ÉS SZERZŐTÁRSAIM :
- piroska71
- elena15
- pipiter ( Judit )
- karadierzsebet
- baramara ( Mara )
- jocker ( Ferenc )
- maki6767 ( László )
- 955kondoros ( András )
- kodrane ( Erzsébet )
- fiddler ( László )
- B.Sanyi ( Sándor )
- adamne ( Manyika )
- irenfi ( Irén )
- valosag ( Szilvia )
- nefelejcs ( Anikó )
- danaiz ( Viktória )
- szalokisanyi1 ( Sándor )
- dvihallyne45 ( Sarolta )
- Visti ( Áron )
- m-laci ( László )
- Napsugar0607 (Anita)

Végtelen nagy megtiszteltetés, hogy ennyien vettétek a fáradtságot és elolvastátok szerény művemet.
Köszönöm szépen a hozzászólásokat és méltató szavakat.
/ Miklós /

Napsugar06072013. június 30. 19:38

Tisztelt Miklós - ilyen, őszinte mestermunka után nehezen jutok szóhoz.

6. CUDAR VILÁG

Mert magunkat legyűrni lehetetlen,
nosza, leckéztessünk meg hát másokat!
Keressünk valakit, ki tehetetlen,
aki nem üt vissza, s remek áldozat.

Hogy ez netán gyáva aljasság lenne?
Ugyan már, a háborúk ezért vannak,
nélkülük minden gazdag tönkremenne,
s munka nélkül a pórok is éhen halnak.

Harcolnunk kell mások ellen magadért!
Hogy kölykökre lőnek? S apák meghalnak?
Ugyan, kérem, ez mind csak ócska maszlag.

Kellenek a hősök, s kell a példakép,
kétkedés nélkül kiállni mellette,
gyávaságunk néhanap elfeledve. Sajnos ma ilyen világban élünk, a gyengébb jellemű embert elnyomják.... nem érdekli az önzőt milyen aljasság által ''keressünk valakit ki tehetetlen'' igen, a gonosz sok ember lelkében munkálkodik! Gratulálok örültem, hogy olvashattam kiváló mesterszonetted!

m-laci2013. június 30. 19:30

Csodálattal olvastam és tisztelettel hagyom itt szívem!
Laci

Visti2013. június 30. 19:23

Nem igen tudnék én mit írni, főleg nem olyat, amit más már leírt, szóval csak egy néma szívecskével köszöntem meg az élményt.

dvihallyne452013. június 30. 19:12

Drága Miklós!
Nehezen jut az ember szóhoz ennyire csodálatos alkotás olvasása után.Nagyon nagy mukába fogtál és csodálatosan teljesítetted.
Többször is el kell olvasni és azt hiszem inkább csak egynként,
hogy jobban eljusson az ember tudatáigSzeretettel és ''sajnos'' csak EGY szívvel gratulálok !!Sarolta :)))))))))

szalokisanyi12013. június 30. 17:55

Komoly, nagy munka!!! Egyszerűen nem találok, megfelelő, méltó szavakat. Ez nem csak kiemelésre méltó alkotás, ez kiemelkedő, Remek Alkotás!!!

Gratulálok! Baráti üdvözletem küldöm. Őszinte tisztelettel: Sanyi

danaiz2013. június 30. 17:54

Drága Miklós! Tisztelettel és szeretettel ölellek ezért a csodálatos szonettkoszorúért. Minden soráért szívet adnék! Még egyszer szeretettel ölellek: Dana

nefelejcs2013. június 30. 17:22

Kedves Miklós!
Nagy gonddal tárod elénk az ember életútját, lépcsőről lépcsőre
haladva, megélve minden megélhetőt, - ami égig emel vagy
kínzón gyötör.
Bárhogy is alakul az élet, az idő mindenkit legyőz.
Milyen igaz!
Vissza fogok még jönni alaposabban is elmélyedni szonettjeid
igazságába, de addig is:
Szeretettel gratulálok szonettkoszorúdhoz, mely körbeöleli
az emberi életet.
Anikó

valosag2013. június 30. 17:20

Kedves Miklós!
Óriási munka fekszik benne,de amint látható
KIVÁLÓ ALKOTÁSNAK lehetünk szemtanúi!
Tiszteletem jeléül minden elismerésem Téged illet!

irenfi2013. június 30. 17:12

Kedves Miklós!
Nagy tisztelettel olvastam szonettjeidet. :)
Lelkedből jövő bölcsességeidhez,és a versedhez az én szavaim kevesek, úgy hogy csendben itt hagyom szívemet.
Tisztelettel Irén

adamne2013. június 30. 16:56

Csodálatos szonettkoszorúdhoz szeretettel gratulálok.
Hatalmas REMEKMŰVET írtál kedves Miklós.
Elismerésem,és nagy tiszteletem. Üdvözöllek. Manyi

B.Sanyi2013. június 30. 16:47

Gratulálok Miklós!

Szonettkoszorúd gyönyörű, nem is tudok mit írni, felöleli a világot!

Üdv: B Sanyi

fiddler2013. június 30. 16:44

Óriási teljesítmény, soha nem mertem vele próbálkozni. Nagyszerűen megoldottad, gratulálok Miklós!
Üdv: Laci

kodrane2013. június 30. 16:43

Remek! Ha lehetne, kettő szívet adnék!

955kondoros2013. június 30. 16:43

Kedves Miklós! Nagyon-nagy Tisztelet, s Elismerés!!Gyönyörű,komoly ALKOTÁS!!Szívvel Gratulálok!Üdvözlettel:András

maki67672013. június 30. 16:27

Gratulálok szép versedhez./szívvel/
Tisztelettel:László

jocker2013. június 30. 16:25

Hát kérem, ezt hívják mestermunkának! 5*
Nem jutok szóhoz, így nem is tudok semmit mondani, csak annyit, hogy fölöttébb tetszik. Ami jó, az JÓ!
Verseddel tőlem aranyérmet nyertél, melyet most a nyakadba is akasztottam!
Kalapemeléssel, főhajtással, a legmélyebb tisztelettel: vivát, vivát, vivát! jocker/Kíber/Feri

baramara2013. június 30. 15:51

Drága Miklós! Már vártam ezt a szonettkoszorút! Csodálatosan írtad meg, nem csalódtam! Szép, tiszta, mély gondolatok.
Tartalom, forma nekem tökéletes! :)
Gratulálok!

karadierzsebet2013. június 30. 15:42

Elismerésem Miklós! Szerintem az egész mestermű! Olyan szinten ábrázolod a sors és idő témáját, hogy mindez magas szintű absztakt gondolkodásra vall. Hatalmas életigazságokat látsz és összefüggéseket társz elénk. Tisztelettel gratulálok: Erzsike

pipiter2013. június 30. 15:26

Gyönyörű szonettek..
Gratulálok, Judit

elena152013. június 30. 15:19

Csodás vers kedves Miklós.Nagyon mélyről jöttek ezek a gondolatok.Szeretettem a hosszú szonetekett.Szeretettel gratulálok./2/

piroska712013. június 30. 15:07

''9. AZ IDŐ

Az örök kör most önmagába zárul,
a földdel válik eggyé a kéklő ég,
s a világ teremtője elé járul,
ki előtt főt hajt az örök mindenség.

S kezdetét veszi az Idő uralma,
minden létező és múlandó fölött:
egyetlen, kinek korlátlan hatalma,
a határtalanná váló tér fölött.

Benne rejlik a teremtő ereje,
mi a mérhetetlenen is áthalad,
s jelenben múlva, jövőjében kutat.

Ő maga a teremtő őrző szeme,
s tudja, múlónak mit tartogat a vég:
a fenn és lenn semmit nem jelent már rég.''

Ez a része nagyon megfogott!Gratulálok ismét!

piroska712013. június 30. 15:05

Nagyon hosszú, de megérte végig olvasni!!Elismerésem kedves Miklós!
Üdvözlettel és tisztelettel:Piroska

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom