Szerző
Vers

A verset eddig 599 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2008. szeptember 10.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Szabó Árpád

Messziről

Virágot virágra halmozva,
befedem karodat,
fejedet reá hajtva,
betemetem hajadat.

Világok csattognak
s én álmommal védelek,
végigfázom helyetted
a hosszú, hideg teleket.

Lehajtott fejjel vagy rútul sétálva,
mindig fogom kezedet,
s szorítom én holtomig,
hisz tőled kapok életet.

Egy bizalmas érzés,
ez vagyok; csak gondolat,
s addig élek én,
míg fejedben ébredek minden nap.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom