Emlék
Első ölelésedre úgy emlékszem,
mint könyörtelen játék az idővel.
Az első csókra úgy emlékszem,
mint a tegnapi sörömre.
S te vagy nekem, mint csodás ajándék,
vagy, mint hó alatt a mag,
vagy, mint hóhér kötelén a csálén
kipurcant bűnös, ki magára maradt.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Attila672015. január 18. 20:05
Hát ez jó lett.
lacapaca(szerző)2013. július 30. 09:57
Kedves Kodrane köszönöm hozzászólásodat és hogy elolvastad a versem. Ez bizony nem is szerelmi vallomás! Inkább egy ''Elbocsátó szép üzenet''!!! Ami a végének a kicsit morbidítása hangsúlyozza ki.
nemojano2013. július 16. 17:13
Köszönöm!
dvihallyne452013. július 12. 16:01
Kedves Tibor!
Szeretettel gratulálok versedhez!Sarolta
kodrane2013. július 10. 05:33
Hát én öregasszony létemre sem örülnék egy ilyen vallomásnak! Azért a vers jó!
szalokisanyi12013. július 9. 23:18
Gratulálok! Üdvözletem küldöm. Sanyi
nemojano2013. július 8. 18:13
Bár, van egy kis áthallás, de mégis!
nemojano2013. július 8. 18:01
Köszönöm
Callypso2013. július 8. 17:06
Szép!
Gratulálok!