Bodra Bettina

Belemerülve az éjszakába

Ringatózó nádszál árnyéka vetődik a vízre,
Majd lassan a szellő ereje ékesíti a napfényre.
A hullámok is közbeavatkoznak,
Hogy eleget tegyenek a naplementei látványnak.

Lassacskán a nap is megszűnik létezni,
Kísérete is narancssárgában szeretne pompázni.
Ám a szürke felhők is közbelépnek, a szép színeknek vége.
A szél is csatlakozik ide, jó nagy vihar a vége.

E vihar közepette a nádszál nagyot reccsen.
Viharnak is lassan elmegy a bátorsága, és kecsesen
Távozik e "kis égi háború" lezajlotta után.
A Hold előbújik, fényt bocsájt, olyan, mint egy kánaán.

Szép kék égbolt tükröződik a vízen,
A nádszál pedig most ott van jelen.
Éjszakában tücskök gyászéneke hangzik,
Úszik az árral, és többé nem ringatózik.