Szerző

Sohonyai László

Életkor: 29 év
Népszerűség: 20 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 463 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. július 27.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (3)

Sohonyai László

Az idő

Megállt idő.
Mozdulatlan minden.
Szenvedve pusztul minden,
mi bennem él.
Gyermeki lelkem kővé dermedt
az idő mély, feneketlen tengerében.
Hol sikolyba fulladt halálhörgés
a végső számadás.
Légy isten, és lásd
az emberi lét sivár gyávaságát.
Hol a méltóság rég elveszett.
Ó, hogy imádtam látni a szenvedést.
Én balga, együgyű bolond.
Ha felnézek az égre,
már nem kék, hanem rozsdabarna.
Fehér galamb szárnyán
véres foltok. Ezernyi sebből vérző.
Szállj, szállj, menekülj.
Ne fordulj vissza,
mert nincs kiért.

Enyém a csend.
És a magány.
A szürkeség.
Az ősz hajam.
A görnyedt hátam.
Mind az enyém.
Nem adom,
várd, míg te is megkapod.
Fehér a szobám.
Benne én egy szürke egér vagyok.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Meroni2013. július 29. 09:10

Szomorú, fájdalommal telt soraidhoz, tisztelettel gratulálok
Roni

dobosigyorgy2013. július 27. 23:16

Versedhez szívvel gratulálok.
Üdv.Gyuri

Sebi2013. július 27. 13:49

''Fehér a szobám.
Benne én egy szürke egér vagyok''

Remek! Gratulálok!

Üdv : Sebő

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom