Szerző
Csontos Márta

Csontos Márta

Életkor: 69 év
Népszerűség: 24 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 643 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. augusztus 2.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (6)

Csontos Márta

Immortality

Már nincs bizonyíték lakhelyedről anyám,
csak egy emlék-csatolmány vagy,
mely elmémbe égett az utolsó napon,
mikor fekete bölcsődben megláttalak.
Nem vártál már a kapu előtt, nem vettél
nekem csokit az utolsó százasodon,
csak feküdtél hallgatag, tűrted, hogy
megágyazzanak neked a kövek között,
s a párnáról sem fordítottad felém a fejed.

Átszöktél a tiltott zónán, csak pillanatfelvételt
hagytál ajándékként a visszatérés reménye helyett.
Tudomásul veszem, hogy nem tudlak visszahívni,
nem tudok neked már semmi megígérni; már
leveled sem küldhetek részedre,
mint egykor a Lappföldre a Mikulásnak.
Látom a fotódon, most már nem öregszel,
végtelen és örök lettél, mint az Isten.

Csak én küzdök még az idővel, s nem hagyom,
hogy Ember és Ember között nőjön a távolság.
A föld már visszavett téged, csak emléked
surran be hozzám, s betelepül kis szobámba,
örökös vendégségbe, s tudom, megtarthatlak
téged árvaságom jogán.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Annasag2020. október 23. 10:05

gyönyörű!

Vargazlajos2018. április 17. 17:05

Drága Márta!
Nagyon szép és ugyanakkor megrázó!
Szívvel gratulálok
VZL

Nagyon köszönöm a könyvedet.

szekelytamas2014. október 16. 13:05

Szép.

tuzgomb(szerző)2013. augusztus 5. 09:49

Köszönöm Justice

tuzgomb(szerző)2013. augusztus 5. 09:49

köszönöm kedves Zsu

10082013. augusztus 3. 10:27

''Látom a fotódon, most már nem öregszel,
végtelen és örök lettél, mint az Isten.

Csak én küzdök még az idővel, s nem hagyom,
hogy Ember és Ember között nőjön a távolság.''

Csodálatos versedhez szívvel gratulálok!
Zsu

Justice2013. augusztus 3. 00:50

Karnyújtásnyi közelség is, milyen nagy távolság.
Érzékelteted, az idő miért relatív. Szép emlékezés.

tuzgomb(szerző)2013. augusztus 2. 20:18

Köszönöm soraidat, felejteni nem lehet, pedig már 2o éve halott

19702013. augusztus 2. 20:03

Nehéz megszólalni nagyon szép versednél...
megérintettek a sorok.
''mikor fekete bölcsődben megláttalak''
igen, talán az ember így tud túlélni, hogy hisz.
Szeretettel olvastalak.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom