Szerző
Fehér Tina

Fehér Tina

Életkor: 23 év
Népszerűség: 4 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 406 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. szeptember 14.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Fehér Tina

Játszottunk

Nyárban játszottunk gyermeket, butát.
Játszottunk felnőttet, a nagy profi kuktát,
Játszottuk, hogy azok vagyunk, ostobák,
és eljátszottuk, majd mi vár itt ránk.

Játszottuk, az élet bohém, könnyű,
senki nem lesz öreg, vagy megnyűtt.
Játszottuk, hogy együtt maradunk,
a lejtőn fel, együtt kaptatunk.

Nem játszunk többé semmit, mi nincs.
Egy eldobott kő már nem nagy kincs.
Lassan cseperedünk, lassan felnövünk.
De a játékhoz majd újra eljövünk.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Csabci2014. január 5. 16:57

Nagyon jó vers!! Aranyos!

tzoldav2013. október 17. 03:13

elég jó a versed

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom