Szerző

Gaál Attila

Népszerűség: 3 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 590 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2008. szeptember 27.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Gaál Attila

Egyélet

Amim van köd lepi.
Szavaim már más kezében.
Fegyverem belsőzsebemben
szúrja oldalamat.
Tollnoknak álltam tegnap
a fényt palackba zártam
és magammal temettem.
A föld foglyai virágaim,
gondjuk gazdáik igájában
rajtuk szemek, kötelezett
munkáló szemek szednek
meggondolatlan kirostált
tükröződő zöld pázsitra
szórt szemetet, mint
mellékútra terelt díszmenet,
vagy édenkertbe toppant
halotti kíséret, látja meg
a nemlét örök bizakodó
kérdőjelét a sehová vezető
kapu fölé vésve.
Kitárt alkony madáréneke
a fontos hála násztánca a
mellékelt érdemtelenséggel
és úgy ülünk bennük, hogy
a köd már várunk,
ölünkben ünnepi ebéd
utolsó fogása, fülünkben
minden értékünket gondtalan
széthordók lélektelen dobogása,
kár értünk, hogy vissza
sosem térhetünk.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Marie_Marel2012. február 20. 17:11

Itt meg még senki sem hagyott véleményt? Pedig ez sem kevésbé jó, mint az előzőek!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom