Nagymama ében haja
Öreges, fakó-sárga fénykoszorú
ölelkezik a szoba bézs színével...
Csönd fogódzik össze az emlékekkel,
csupasz üresség, fekete szurok bú.
Hajára gondolok, mesés ébenre,
hullámokra, mit kontyba kerekített,
levendula illatra, melegített,
ha éltes kezét tárta ölelésre...
Szeme békés kékjére, mi keresett,
óvott, s nem szórt villámokat akkor sem,
ha éppen valami csínyt követtem el.
Most érzem súlyát e nesztelenségnek,
reá gondolok, ki felnevelt, féltett.
- selymes hajára, a mesés ébenre...
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
liriel(szerző)2013. november 6. 07:43
Köszönöm, hogy itt jártatok! :))
Kinga
Mária
Sanyi
Terézia
István
Manyi
Frici
Albert
Miki
-ölelésem, csodás napot kívánok!:)))
Mikijozsa2013. november 3. 22:04
Érdekes a nagymamaversed,nagyon tetszik összességében. Gratulálok szívvel , miki
maxika2013. november 3. 22:01
Csodaszép!
Albert
kistenkes2013. november 3. 04:58
Nagyon kedves emlékezés, gratulálok Frici
adamne2013. november 2. 17:26
Nagyon szépen emlékezel.Szívem hagyom.Manyi
Törölt tag2013. november 2. 08:50
Törölt hozzászólás.
kterezia2013. november 1. 17:16
Gyönyörű...!
szalokisanyi12013. november 1. 15:41
Nagyon szép. Gratulálok! Üdvözletem küldöm. Tisztelettel: Sanyi
noheb2013. november 1. 15:24
Kedves Jucus!
Gyönyörű szonettedhez gratulálok!!!
Mária
Kicsikinga2013. november 1. 15:13
Gyönyörű!