Szerző
Balogh Gábor Panda

Balogh Gábor Panda

Életkor: 29 év
Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 200 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. november 6.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Balogh Gábor Panda

Vándor

Keresem, kutatom, ha fáj, nem mutatom,
megyek tovább a saját utamon.
Egyensúlyozok a rudakon, s utazom,
vár valami talán nyugaton.

Arcomon mosoly, de belül a szív komoly,
hisz a lélek egy ideje fogoly.
Az agy, mint egy szobor, előttem ködgomoly,
nem látom, az élet hova sodor.

Lábbal a földön, de ez nekem csak börtön,
szabadnak kell lennem, ez ösztön.
Falakat ledöntöm, minden akadály oly pöttöm,
de nem maradok sehol, megyek rögtön.

Önfeledten nevetni, egy valakit szeretni,
talán egyszer oltár elé vezetni.
De a múltat nem feledni, szoknyák után eredni,
s az álmokat el kell temetni.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


t.buga2013. november 7. 19:58

Jó ritmusú vers, tetszik! Szívvel gratulálok!

gypodor2013. november 6. 16:57

Kedves szójáték, jó vers! Szívvel gratulálok. Gyuri

be.jozefina2013. november 6. 15:22

Gratulálok a vershez!

Mikijozsa2013. november 6. 13:06

Emlékversed valóban figyelmet érdem el, örülök, hogy olvashattam, szívvel gratulálok, miki

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom