Verso
Megtanultam élni,
nézd, magam vagyok
a rideg való,
csúf,
mint a hétköznapok,
álmavesztett
munkaórás délelőttjei,
s úgy sietek már
dolgom után,
fejem vállam közé
húzva,
mint akinek
kabátja sincs,
s futtában
csontjába mar
a január.
Kilélegezni kéne.
Megtalálni
újra a királylány
hófehér kezét,
fényre hinni,
hogy megrázza
aranyhaját,
hiszen ha
nem ő vagyok,
ha nincsenek
mesék,
egyszer csak mindegy,
hol áll meg,
működni a gép,
melyik sarok után
borul szét
utolszor a málha,
- fel nem vett ajánlott
levél -
elszökik a fejből
minden félelem,
mi álmodni
készteti
az embert.
A szem
lehunyva is
lát minden
szegletet,
s az emlékezés,
mint a pásztor,
tudja jól nyájat,
merre béget még dac,
s hol legel csendben,
észrevétlen az alázat:
megtanultam szégyellni
a szégyent,
s ha letérne is melengetni
lábam valamely
gyapjas gondolat,
bokáink körül csattog,
acsarkodik az idő.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
NHI(szerző)2013. november 28. 21:16
@gosivali: Köszönöm szépen, Valika! :)
Szeretettel:
Ilcsi
gosivali2013. november 28. 18:00
Nagyon szeretem ezt a versedet is. Értékes, igényes, élményt adó, szép...
Szeretettel:
vali
NHI(szerző)2013. november 24. 18:44
@kapocsi.ancsa: Köszönöm, hogy olvastál, kedves Ancsa. :)
NHI(szerző)2013. november 24. 18:44
@emonye: Köszönöm szépen. :)
kapocsi.ancsa2013. november 16. 21:49
''elszökik a fejből
minden félelem,
mi álmodni
készteti
az embert.
A szem...''
emonye2013. november 15. 09:50
Gratulálok!
NHI(szerző)2013. november 14. 22:24
@thuroczy: Talán úgy lesz. Köszönöm, Gyula. :)
thuroczy2013. november 14. 22:23
Kedves Ilona!
Te meg fogod találni a királylány hófehér kezét.
Nagyon súlyos mondanivalójú, szép verset olvashattam.
Gratulálok:Gyula
NHI(szerző)2013. november 14. 21:23
@egszervolt: Köszönöm szépen, kedves ''Egyszervolt.'' :)
NHI(szerző)2013. november 14. 21:23
@Kicsikinga: Köszönöm szépen, Kicsikinga. :)
egszervolt2013. november 14. 17:33
Elgondolkodtat. Gratulálok!
egszervolt.
Kicsikinga2013. november 14. 16:13
Nagyon tetszett ez a különleges vers!
Sokatmondó, nívós!