Szerző
Balogh Gábor Panda

Balogh Gábor Panda

Életkor: 28 év
Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 168 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. november 15.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Balogh Gábor Panda

Tél

Közeleg a tél, egyre jegesebb már a szél,
lassan meghal, mi él.
Megfagy a táj, halk sóhaj hangja száll,
a szív is a nyárra vár.

Pislákol még a láng, forró parázs a vágy,
fájó álmok otthona az ágy.
Ezer álom, de egy emlék, én már mennék,
de lábaim oly gyengék.

Hosszú út mögöttem, de hosszabb áll előttem,
csak roskadok rajta törötten.
Felállok majd, ha kész vagyok, ha majd szót kapok,
de addig én is megfagyok.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


buttercup2013. november 15. 19:34

Így van...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom