Velem az Ég
Valami mindig elromlik végül,
elfárad a szív, elkopik a szó...
Fejet hajt belül az Átutazó:
amit másnak adtál - azt kapod részül.
Van, ami sohasem marad veszteg,
porrá tört percet morzsol az idő...
Hiába kulcsol kezet a hívő,
eldőlt a játszma: én győzök, én vesztek.
Torkunkat karcoló, rágós falat,
keserves ízünk padláson ragadt -
véget vajúdó, haldokló holnapok.
De ezerszer is újrakezdem még,
mert hinnem kell, hogy felettem az Ég
velem, s ellenem csak én magam vagyok.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Ivory(szerző)2014. május 11. 18:07
@Tommira: kösziii :)
Törölt tag2014. május 11. 12:26
Törölt hozzászólás.
Ivory(szerző)2014. március 21. 19:23
@lukacsleopold: nem zűrös, csak rossz választásokkal terhelt. Bölcsesség? Nem tudom. Egy ideje mintha ugyanazokat a köröket rónám. Majd ha egy jó ponton ki tudok lépni a ciklikus körforgásból, akkor talán az bölcs választás lesz. Él bennem a hit, hogy ez sikerül. Köszönöm :)
lukacsleopold2014. március 21. 08:48
Ez is remek. Szinte hibátlan. Szeretem benne a hitet, még akkor is, ha itt, mélypontközelségben kissé erőtlenül pislákol még. Zűrös kis életed lehet, tengernyi tapasztalással. Az első strófa záró sora, de valójában az egész vers érettségről, s ha nem túlzás ez, bölcsességről árulkodik.
Ivory(szerző)2013. december 3. 22:30
Köszönöm, Zsu
10082013. november 25. 20:47
Érdekes vívódós gondolatokban
gazdag vers... nekem tetszik
Gratulálok!
Zsu
Törölt tag2013. november 20. 09:45
Törölt hozzászólás.
Ivory(szerző)2013. november 18. 22:32
@miriam: örülök, ha tetszett :)
Ivory(szerző)2013. november 18. 22:31
@t.buga: pontosan... köszönöm :)
miriam2013. november 18. 21:32
Nagyszerű írás! Gratulálok!
t.buga2013. november 18. 20:45
Döntéseidben a sorsod. Dönts magad mellett!
Remek versedhez szívvel gratulálok!
Ivory(szerző)2013. november 18. 19:34
@Debora: jó utat Debs, én már elindultam, és most már tudom, hogy jól döntöttem :) csak derűsen tovább előre ;)
Ivory(szerző)2013. november 18. 19:30
@kistenkes: igen, kedves Frici jól gondolod, és hiszem, hogy végső soron minden választásunk sorskérdés :)
Törölt tag2013. november 18. 19:19
Törölt hozzászólás.
kistenkes2013. november 18. 17:08
Kedves Ivory!
Én a második megjelölt kategóriád szerint értelmezem a versedet, mert úgy érzem, még a szerelemnél is többról szól a versed. Szívvel gratulálok Frici
Ivory(szerző)2013. november 17. 18:44
@Debora: különös dolog itt a poeten, hogy felismerik egymást a hasonló problémával küzdők.
Az elengedés nehéz, de a méltatlan helyzetekből érdemes mielőbb kilépni, erőt ad és felszabadít :)
Ivory(szerző)2013. november 17. 18:34
@Steel: köszönöm Steel, akkor mi értjük egymást :)
valaki azt írta nekem, kár, hogy ilyen szomorú a vége... ő talán sosem fog megérteni
Törölt tag2013. november 17. 15:44
Törölt hozzászólás.
19702013. november 17. 10:34
@Ivory: Szép reggelt!:-)
Még a hozzászólásodban is találok Erőt. Így nagybetűvel. És amit említesz is, nem a görcsös akarást, hanem azt a belső Erőt, ami bennünk él, s ami nélkül nem lennénk képesek újra és újra kezdeni.
Steel2013. november 17. 09:04
Jó újra olvasni Tőled. Tetszik az egész versed, mégis, az utolsó
három sor üt akkorát...szóval igen. Olyan igazságot mondasz ki benne,
amit kevesen látnak meg, vesznek tudomásul.
Elismeréssel gratulálok, szívtöréssel :)
Ivory(szerző)2013. november 17. 02:04
@emonye: emonye, köszönöm a látogatásod, őszintén jól esik minden kedves hozzászólás, amit itt kapok :)
Ivory(szerző)2013. november 17. 01:58
@Twilight: köszönöm Györgyi, nagyon jól esik a véleményed és a figyelmed :)
Ivory(szerző)2013. november 17. 01:54
@1970: még valami... nem erő ez, legalábbis nem valami görcsös akarás, hogy demárpedig!!! hanem inkább könnyedség, hit abban, hogy minden elmúlik, de nem csak a jó, a rossz is, és hit abban, hogy mindez csak játék, amit mi magunk rendezünk és játszunk egyszerre :)
Ivory(szerző)2013. november 17. 01:48
@1970 Köszönöm Kata :) egy szonettnél, ami egy nagyon kötött forma, nem lehet azt mondani, hogy kiszakad az emberből, mindig van a versnek egy utógondozása.. de az egyik sor amit idéztél, már régóta változatlan formában forgott bennem, és örülök, hogy rátaláltál :)
Ivory(szerző)2013. november 17. 01:43
Igen Debora, az jutott eszembe a szavaidról, hogy néha nem tudjuk miért, valami megfog bennünket, és vissza-visszajárunk :) mert nehéz elengedni, mert kötnek az érzések, mert az ismeretlen új kockázatos... de aztán amikor éppen a határon billegsz, a sors mindig utat mutat, és akkor már nincs többé semmi kétség, mert nem csak hiszed, hanem TUDOD, hogy merre kell és merre nem szabad menned :) de azért hozzám nyugodtan visszajárhatsz, örülök neked mindig :)
Ivory(szerző)2013. november 17. 01:34
Köszönöm, Manyi, örülök hogy tetszett Neked.
Ivory(szerző)2013. november 17. 01:32
Kicsikinga, nagyon jól eső érzés, hogy hosszú kihagyások után is figyelsz, köszönöm :)
Ivory(szerző)2013. november 17. 01:30
Kedves Albert, köszönöm, hogy olvastad, és hogy időnként meglátogatsz :)
emonye2013. november 16. 21:10
Nagyszerű szonetted tetszett!
Twilight2013. november 16. 19:20
''De ezerszer is újrakezdem még,
mert hinnem kell, hogy felettem az Ég
velem, s ellenem csak én magam vagyok.''
Igen, remekül megírtad - gratulálok szeretettel!
Üdv.:
Györgyi
19702013. november 16. 17:29
''Van, ami sosem marad veszteg,
porrá tört perceket morzsol az idő...''
''vajúdva halódnak a holnapok.''
És ebből a szemleszegettségből is fel bírni nézni, ezredszer is...
nagy erő kell hozzá.
Nagyon tetszett, amit írtál. Szeretettel olvastalak.
Törölt tag2013. november 16. 16:38
Törölt hozzászólás.
adamne2013. november 16. 16:17
Szeretettel olvastam szép versedet..szívet hagyva.
Üdvözöllek. Manyi
Kicsikinga2013. november 16. 12:17
Még mindig örömmel olvaslak!
maxika2013. november 16. 12:06
Ez nagyon jó, igazán!
Albert