Szerző
Létraa Létre

Létraa Létre

Életkor: 29 év
Népszerűség: 87 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1994 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. december 5.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (27)

Létraa Létre

lex minimi

"a mindenséget vágyom versbe venni,
de még tovább magamnál nem jutottam."

nem jutok tovább a szemeim ablakelőttjét
kitakaró kezemnél
a körmöm alá varrt szolnoki fáknál
melyek árnyéka ismerősként dől dédapám
bőróraszíjas karjára miközben családi
fényképhez készülődnek
az újságpapírnál amiből szalonnáztak

aztán látom a vonatokat és nem tudok tovább
menni látom az asszonyt aki szekéren bujkálva
hordta magába a mai lélegzetvételeimet is
aztán látom ahogy külön sorban állnak a nők
és a férfiak mint egy-egy nagy adag fénygyűjtő
fekete aztán látom a vonatokat és nem tudok
tovább menni
ottmaradtam nagyapám játszótársait kereső
értetlenségében ők meg ottmaradtak a görbe
hátamban a meghagyott utolsó falat ebédjeimben
amikkel ottmaradok az újságpapíros asztalnál
és a vágódeszkán körözök az ujjbegyemmel
hangosabban mint a szén hevítette levegő
és élesen látom mennyivel világosabb a fája ott
ahol nem áztatta át a zsír
ez a várakozás
nem juthatsz rajta tovább

a jobb karomat szorítom a szemeim elé
erezetéből kihűvöslik a holttiszát csapoló
családi nyár távolabb de középen ahogy a
képen is volt világít egy újszülött
látja a fák árnyékát az óraszíjat
aztán látja a vonatokat és nem tud tovább
lenni

Folytassa pályázat - Az idézet Babits Mihály: A lírikus epilógja –című verséből való.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


designo2016. február 6. 14:12

Megint és mindig remek!

letra(szerző)2015. február 10. 16:26

köszike arc!

Törölt tag2015. február 8. 10:14

Törölt hozzászólás.

WNOR2014. december 4. 20:37

nagyon tetszik, bár fiatal korod ellenére rengeteg bölcsesség szorult beléd! elismerésem!/Norbi/

letra(szerző)2014. április 9. 20:27

Koszonom baratom! Orom, ha tetszik !

designo2014. március 25. 16:56

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

lukacsleopold2014. március 12. 10:10

Jómagam szeretem a jót látni mindenkiben. Az igazság kettőnk közt van. Hacsak nem volt korábban közöttetek bármiféle konfliktus, úgy nincs alapja a sértődésnek. Egyszerűen azt gondolom, hogy Zoli a kötött formájú klasszikusokat részesíti előnyben, s ilyet várt volna az első helyre. Nyers őszinteségében nincs rosszindulat, ám tapintat sem. Férfiak között ez nem is mindig szükséges. Én úgy, fogalmaztam, hogy az állításával nem devalválta a költeményt és nem azért nem, mert szerinte pozitívum lehet a drogos látomásszerű ábrázolás. Azért nem, mert szerintem és még sokak szerint az lehet. Barátsággal és őszinte elismeréssel: Levente

letra(szerző)2014. február 28. 20:00

Köszönöm meglátásaidat !
Az említett hozzászólás számomra egy olyan sértődött reakció iskolapéldája, ami szándékosan úgy van fogalmazva, hogy utólag azt is lehessen rá mondani, hogy ''jaaaj nem, ez vállveregetés volt''...pl Te is ezt látod benne. A hihető része a ''nem értem''. Ezzel a drogos látomás dologgal meg fiatalokra lehet dobálózni, de legtöbbször azt sem tudják miről beszélnek.
Márk

lukacsleopold2014. február 27. 09:50

Az, hogy remek vers, nem kérdés. Ami viszont izgalmas, hogy milyen tág horizonttal bír a műfaj. Kettővel odébb Ross Satyr Tarmonológja szerepel a kiemeltek között - briliáns formai elemekkel, könnyed tartalommal - és méltán. A lex minimi - melyet Török Zoli drogos álomhoz hasonló szürreális képi világként aposztrofált, nem is alaptalanul, és ezzel egyáltalán nem devalválva a költeményt, sőt - nyilván egész másféle erényekkel bír. Nagy gratula a vershez, az első helyhez, a kiemeléshez. Mind jogos.

letra(szerző)2014. január 26. 15:03

Köszönöm !

gypodor2014. január 23. 17:48

Bár nem vettem részt a Folytassa pályázaton (nem éreztem arra méltónak önmagamat!), de figyelemmel kísértem az alkotásokat. Igaz, hozzászólásokat nem írtam (csak egy ideig), ez a vers igazán megéri az olvasásra szánt időt! Elismerésem! Szívvel gratulálok. Gyuri

letra(szerző)2014. január 23. 14:35

@Pera76: Köszönöm, hogy megosztottad gondolataidat!

Köszi mindenkinek!

m-laci2014. január 21. 18:13

Nagyszerű vers, méltó Babits művéhez, gratulálok!
Laci

Somogyianziksz2014. január 21. 17:37

Tisztelettel, meghajtott fejjel: JL

Pera762014. január 20. 07:46

Itt szeretnék, szólni, nálad, ha nem baj.
Ez a vers - nekem - az emberiség egyik legnagyobb szégyenteljes időszakáról vetít fel képkockákat, melyek a megnemszületettek lelkébe is beleégtek. A filmeket - amint tudjuk - fizetett színészek szereplik el, ám itt húsvér emberek a múlt való rettenetét sikítják, fájják át egy felnőttgyerekbe.
Manapság sokan félrefordított fejjel, érzéketlenül, közönyösen viselkednek az ilyen megtörtént, rettenetes tények irányába. Általában inkább azok beszélnek róla, kik valamilyen formában érintettek. Szülök, nagyszülők, rokonok, ismerősök által... A második világháború időszaka - ezen kívül - amúgy is problémás világ volt, az értelmetlenség, az emberi butaság óriási veszteségeket eredményezett minden téren.
A címed már utal arra, hogy nem hétköznapi témát dolgoz fel a vers, de azt gondolom, ebből az emberiség számára a haszon a tanulság kellene legyen. Ha kellő intelligenciával, értékítélettel, érző-értő tulajdonsággal rendelkezne mindenki, akkor a sorozatos ugyanaz/hasonló értelmetlenség, pusztítás nem szabadna megtörténjen. De a történelem nem ezt igazolja. A humánus lélekgyökerek rothadását, olykor, már időnap előtt.
Ablakelőtt. Egy fura szó. Az ablak világosságot, fényt, levegőt, képletesen az életet engedheti be egy lakásba. A test egy ház, és a gyerek(?) kezével kitakarja az ablakelőttöt. Visszalátni. Képletesen. Oda, amikor még nem is létezett. És kapaszkodik a köröm egy fába, a szálkák elkezdenek gyűlni nemcsak a köröm alá. Valahová sokkal mélyebbre.
Visszarepülünk a költő dédapjáig, egy békésnek induló családias napig. Egy fénykép erejéig. A fa - természet - ember viszonyának ismerősségét, a harmóniát, az újságpapíron való szalonnázást megzavarja valami, amit csak sejteni, ill. következtetni lehet. Nincs konkrétum sehol, se egy dátum, amihez határozottan követni lehetne az eseményeket, se egy fix pont az időben elhelyezve, mégis jól körbehatárolható a mikor, bizonyosan tudható.
A tömegeket fekete lyukként elnyelő vonatok, a bujkáló asszonyok, a külön állított nők, férfiak, ''a szén hevítette levegő'' fájóan felelevenített képsorai borzalmas, iszonytató cselekmények láncolatát idézik fel, s mindezt úgy, hogy nincs állásfoglalás azért, hogy másképpen is lehetett volna, mert a megtörténtet nem lehet módosítani, de nem is száraz tényként van bemutatva nekünk, olvasóknak. Valóságként. Igazként. Átég a múlton, napjainkig, s tovább, kitörölhetetlenül. Ezt cipeli a hát, ez tűnik elő minden újságpapíron hagyott utolsó falatnál, mit nem lehet lenyelni, ott kell hagyni, mint akkor ahogyan ott maradt azon az újságpapíron. A kép, az a régi elkészült. Nem úgy, ahogy tervezve volt. A képekhez régen úgymond pózoltak, viszont akkor az idillikus, családias, békés fotó helyett egészen durvább, kegyetlenebb események zajlottak le. És nincs vége ma sem.
A vers szaggatott tartalma végig nyomon követhető, mégis, az események láncolata összeáll, a múlt-jelen kapcsolata ma is él, lüktet és sose szűnik meg.
Ahogy bevezetődött a vers, úgy is ér véget. Hasonlóan. Ott az a gyerekfelnőtt, aki most nem kitakarja a szemét, hanem a karját - védekezésképpen, erővel szorítva - tartja a szeme elé, hogy ne lásson. De lehetetlenség.
A tartalom erőssége mellett ezen vers értéke a költői képek precíz kidolgozásában rejlik, az allegorikus látomás ereje óriási. Az itt-ott elszórt belső rímek is a költő tusakodó lelkiállapotát sugallják. Az utolsó két sor kétértelműsége méltóan fejezi be a verset: ''és nem tud tovább'' többféleképpen gondolható. Nem tud tovább látni, lenni az újszülött/felnőtt - aki már hordozza magában ezt a víziót, ami ma is valóság, akár, viszont a másik sorba átcsúsztatott ige, a lenni mégis túlélésre késztet. muszáj...
Köszönöm, hogy ezen kiváló versed megosztottad velünk.
Pera

eferesz2014. január 20. 00:42

Jó!
Üdvözlettel: eferesz

letra(szerző)2014. január 18. 12:40

Köszönöm, hogy szántál időt egy általánosnál tartalmasabb hozzászólásra. Amennyiben nem sértettséged vezérel, a jövőben is szívesen fogadom.

Köszi mindenkinek!

tzoldav2014. január 18. 02:09

gratulálok az I. helyért, csak nem értem, de a zsűri biztosan.
érdekes szürreális képi világot alkottál , filmszerűen peregnek a képek.
lazán kapcsolódó gondolatmenet. nekem nem versszerű , de érdekes az biztos, mint valami drogos álom.

babumargareta012014. január 17. 18:11

Gratulálok !!
Tisztelettel,,,Babu

mat-star2014. január 17. 08:44

jó! Tetszik.

hextorini2014. január 16. 19:26

Gratulálok az első helyezésért, nagyszerű vers!

gosivali2014. január 16. 17:52

Szeretettel gratulálok, a helyezéshez külön is :)

emonye2014. január 16. 16:23

Mély mondanivaló,gratulálok!

Schmidt_Aladar2014. január 16. 15:58

Mondtam én, hogy érdemes írnod!A kezdetektől tetszett a stílusod.:) Gratulálok!
üdv:
János

letra(szerző)2014. január 16. 15:52

Sziasztok! Hálás vagyok intuícióim, mind a gratulációkból, mind a helyezésből fakadó megerősítésért.
Nem az első helyezett könnyű, hanem magánéleti státuszomból szeretnék gratulálni a pályázóknak és helyezetteknek. Köszönöm a zsűri idejét.

Kiszely Márk

BakosErika2014. január 16. 14:53

Szeretettel gratulálok, méltán kaptad meg az első díjat!
Nagyszerű vers.

Törölt tag2014. január 16. 13:09

Törölt hozzászólás.

Molnar-Jolan2014. január 16. 12:51

Kedves Létraa Létre, gratulálok a megérdemelt első díjhoz!
A vers remeklés.

19702013. december 9. 21:20

Számomra az egyik befutó, mint pályázatra beküldött vers!

Dundus2013. december 9. 21:12

Abszolút kedvenc!

Callypso2013. december 7. 17:06

Tetszik!
Gratulálok!

Kicsikinga2013. december 6. 15:08

Nagyon jó a versed.
A címe kíváncsivá tett, hogy vajon mi fogja követni.
Nem bántam meg!

10082013. december 6. 14:50

Tetszik, ahogy, s amiről írsz

Gratulálok!
Zsu

kozmazsu2013. december 6. 14:11

Érdekes elvonatkoztatás Babits soraitól, de sok mindent magába foglalt! Szeretettel gratulálok: Zsuzsa

Attila_the_hun2013. december 6. 00:51

Hmm... komoly. Többszöri olvasásra is érdemes.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom