Szerző
Vers

A verset eddig 509 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. december 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (6)

Benedek Szabolcs István

Predikátum

Megpróbálom az egészet arányos sorokba rendezni,
mint a kofák hajnalban a gyümölcsösládákat.
Én a laptop fényében lebegek, éjszaka 2 óra,
te kicsivel arrébb az ágyon fekszel és álmodsz,
idáig hallom a szerveid működését. Kellene egy olyan
parancsikon, ami rád mutat. Az elérési utat. Hogy igen,
ez ő, erre találod, innen vesz levegőt, és innen fújja ki,
a térnek pontosan ezen részét tölti ki. Egyébként milyen
ijesztő, hogy van másfél négyzetméter bőröd, ami pontosan
meghatározza azt, hogy mekkora darab a tiéd a térből,
hogy pontosan ettől eddig terjedsz, ekkora részt foglalsz
el a világból, az csak a tiéd, se több, se kevesebb,
benne a szervek, belek, csontok, meg a működésük.
Meg hogy ebből a térből nem tudsz szabadulni,
vagy kinyúlni belőle, mert a kéz maga a tér. Az meg a semmibe nyúlik.
Hogy oda igazából nem jut be senki. Csak belép, és kilép,
mint egy alkalmazásba, mint egy színpadra. Te most a
húscella dobogó mélyén fekszel, amíg én szavakká
szelídítem a helyzetet. A tested apró neszei, a gyomrod
hangja, ahogy betölti a szűk sötétet, igen, ez megnyugtat.
És az is, hogy benne élsz minden mondatomban,
minden betű valamelyik sejted, a ragozásban a te mozdulatod,
ahogy melegíted a reggelit, ahogy leveszed rólam a felsőt,
az igealakok mind-mind a te kézmozdulataid. A gondolat,
hogy vetkőzni kéne, le a ruhát, a nadrágot, a bőrt,
a húst a csontról, egész a szívedig gombolom ki azt, ami fed
téged. A tojásban, mielőtt feltöröd a reggeli omletthez,
te vagy a fehérje és én puhán lebegek benned. Így állunk össze
egy mindenséggé. Látod, nélküled üres inkoherencia vagyok,
egy állítmány nélküli mondat.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


thorus234(szerző)2013. december 19. 14:00

@farao: oh. nem gondoltam volna, hogy ilyen vetülete is lehet szövegnek... köszönöm az olvasást :)

farao2013. december 19. 13:46

Nekem nem véletlenül tetszik ez a forma.
Anyámat juttatja eszembe a szorító kórházi ágyon...
Szeretettel:
József

thorus234(szerző)2013. december 16. 15:01

@designo: köszönöm:)

designo2013. december 16. 13:46

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

RimElek2013. december 13. 21:12

@thorus234: ''remélem azért az átjött, hogy a szívecskekérés az irónia volt''

Volt egy ilyen sejtésem és reméltem is, de nem voltam biztos benne. De így akkor már tisztán látok. Köszönöm.

thorus234(szerző)2013. december 13. 16:52

@RimElek: remélem azért az átjött, hogy a szívecskekérés az irónia volt, a poet csodálatos mentalitását megcélozva. köszönöm a hsz-t egyébként, annak ellenére, hogy se nem ad különösebben, se nem vesz el :)

RimElek2013. december 13. 14:43

Hogy egyedi, az egészen biztos. Vagyis nem tudom, hányan írnak hasonlót. Nem tudom, előre mi következik és döbbenetek sora ér, ahogy jönnek az új szavak. És én meg elképzelem a gyomrot, az emberi húst és ahogy megnyúzod a nőt. Nyilván nem ezt kéne se gondolnom se éreznem, de számomra elég morbidra sikeredett.

Hogy igaz-e, amit @SecRS feltételezett, hogy ezzel el lehet nyerni egy hölgy szívét, azt nem tudom. De ha veled van, nyilván ismer téged és te ismered őt. Így ő tudja mire számíthat, te pedig sejted, hogy viszonyul ehhez a stílushoz.


Nem szeretem a sablonos, csak díszes, unalmas verseket, de számomra ez a ló másik oldala. És inkább meghökkentő leírás meghökkentő látásmódról, mint vers. De legalább nem követsz senkit.

Nem rég olvastam egy másik versben is a ''mindenség'' szót. Ott is nagyot mondani akarónak éreztem. Valahogy itt is ez a helyzet. Akkor már inkább hökkents meg! :)

De ezeket csak azért írtam le, mert kifejezetten kérted a hozzászólásokat és a szíveket. Utóbbit nem adhatom sajnos :)

thorus234(szerző)2013. december 13. 09:44

@SecRS: kösz :) mindazonáltal elárulhatod, hogy mik azok a klisés részek. nem akarom megvédeni a verset, tényleg kíváncsi vagyok rá :D
@gypodor: köszönet :D
@Keila: köszi :) gyakorlom a boldogságot is néha :)

Keila2013. december 13. 09:36

Ó, de szééééép! Jó végre valami boldog(abb) szerelmes verset olvasni tőled.

gypodor2013. december 13. 07:36

Azért maradtak benned ''összefüggések'' , s azt ügyesen ki is írtad soraiddal. Tetszik a vers, mert egyedi és gondolatokat ébresztő. Szívvel gratulálok. Tetszik a cím is. Gyuri

SecRS2013. december 13. 01:27

Szép gondolatok, ötletes témaválasztás... Én talán még átnéztem volna még, mert néhol kissé klisés, de összességében fantasztikus. :) Gratulálok! A hölgyeménynek tuti megnyeri a szívét. :)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom