M. Laurens

KAVICSNAK LENNI

Fájdalmas dolog apró kavicsnak lenni,
Megtiporva, hasztalan a porba veszni.
Mert mindenki látatlanul tapos rajta,
Mulandó léte, homokká váló hajsza.

Ám Ki hasztalan kaviccsá vált csak mára,
Büszke szikla, hegyorom volt hajdanában.
Föld katlanából szakadt ki kemény teste,
S lávája fényétől reszketett az este.

Félve csodálták őt sokszor, és oly sokan,
Hegycsúcsként égre törve, csak állt dacosan.
Állt szilárdan, akár egy isteni bástya,
Évezredek vad viharait kiállva.

És lám, mégis... Horzsolódva egyre-másra,
Hiába jött oly keménynek a világra.
Lett Ő is, mint friss kenyérből száraz morzsa,
Hisz elkopni, s tűrni: ez volt csak a sorsa.

Újraköltve: Pest - Buda, 2013. szeptember 24.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


M.Laurens(szerző)2015. április 29. 21:05

@Perzsi.: Köszönet az olvasásért! :)

Perzsi.2015. április 29. 20:22

''Fájdalmas dolog apró kavicsnak lenni''

A vers egészét értve olvasás után is csak azt tudom írni Miklós, hogy én gyűjtöm a kavicsokat a világ minden tájáról. A kavics kavicsokat, és az ember kavicsokat is.

Szívem hagytam gratulálva!

Erzsébet

M.Laurens(szerző)2014. október 16. 19:21

@Mirana: @szekelytamas: Köszönet az olvasásért!
/ Miklós /

szekelytamas2014. október 16. 13:03

Szép gondolat!

Mirana2014. június 17. 20:51

Egy kis önvigasz is ez a vers.ötletes hasonlat.Gratulálok:Margó

M.Laurens(szerző)2014. május 29. 20:55

@mamuszka: Köszönöm szépen, hogy nálam jártál !
/ Miklós /

M.Laurens(szerző)2014. május 29. 20:54

@T-Tibor: Én köszönöm az olvasást , kedves Tibor!
/ Miklós /

Törölt tag2014. május 29. 16:36

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2014. április 10. 11:22

Törölt hozzászólás.

M.Laurens(szerző)2014. február 10. 12:03

@kapocsi.ancsa: Köszönöm szépen az olvasást kedves Anna! :)

kapocsi.ancsa2014. február 9. 20:00

''Ám Ki hasztalan kaviccsá vált csak mára,
Büszke szikla, hegyorom volt hajdanában.''
elkopunk mi is, apróra, porrá

M.Laurens(szerző)2014. február 7. 13:17

@gosivali: Köszönöm szépen kedves Vali! :))

gosivali2014. február 7. 12:12

''Lett Ő is, mint friss kenyérből száraz morzsa,
Hisz elkopni, s tűrni: ez volt csak a sorsa'' Rendkívüliek a hasonlataid, metaforáid, jelzőid. Kifejezőek, ám mégis a természetességük varázsolja el az olvasót.

M.Laurens(szerző)2014. február 3. 19:20

@kollarlia: Köszönöm szépen kedves Lia!

kollarlia2014. február 3. 19:03

Nagyon szép!!
Csodás képek,szinte látom!

Szívvel gratulálok!

Üdvözlettel: Lia

M.Laurens(szerző)2014. február 3. 16:34

@magyari.barna: Köszönöm szépen az olvasást és a hozzászólásod, kedves Barna!

magyari.barna2014. február 3. 16:10

Kedves Miklós szép versed tele van szép képekkel, emberi igazságokkal. Remek művedhez gratulálok!

M.Laurens(szerző)2014. február 3. 12:11

@manco: Köszönöm szépen drága Margó, a megtisztelő hozzászólásodat. Megvallom őszintén, hogy jólesnek szavaid, habár én kritikusabb vagyok önmagamhoz, és úgy tartom, hogy az én ''tudásom'' legfeljebb-ha szegényes árnyéka lehet azokénak, akiket példaképemül tisztelek.
Üdvözlettel és köszönettel: Miklós

manco2014. február 2. 23:13

Kedves Miklós!
Már háromszor olvastam el, ezt a remek verset. Közben azon gondolkodom, milyen ember vagy te ? Aki ilyen mélyen érzi az élet, a föld, a lélek mozgásait, aki így megfogalmazza, aki így írja le, csak különleges képességekkel rendelkezhet. Isten áldása van szívedben, agyadban. A megfigyelési képességed kitűnő.
Kedves Miklós! hálás vagyok az életemnek, hogy találkoztam műveiddel. Köszönöm. Gratulálok ! Baráti tisztelettel és szeretettel : Margó

M.Laurens(szerző)2014. február 2. 20:46

@edesemil: Köszönöm szépen kedves Emil barátom!
Külön öröm számomra, hogy megemlítetted számomra az egyik legkedvesebb régebbi versem. ( A HÓEMBER HALÁLA )
Valóban közös gondolat szülte.
Baráti üdvözlettel: Miklós

edesemil2014. február 2. 20:29

Kedves Miklós!
Örömmel olvasom csodás versedet, amely földtörténeti időszakokat ível át, hogy megismerve a kavicsságot, a kavics életének fázisait a tűzhányói élettől a mai feldaráló, elporlasztó valóságig. Nagyon szomorú történet - bár vulkanikus eredetű homokra nagy szükség van, a jó bor születésének előfeltétele -, egy téli vesedhez hasonló élményr jelent, amelyben az elolvadó hóember tragédiáját írtad meg.
Baráti szeretettel gratulálok!
Emil

M.Laurens(szerző)2014. február 2. 17:50

@emonye: Emőke drága, mindig beragyogod a házam, ha eljössz hozzám olvasgatni :) Köszönöm!

M.Laurens(szerző)2014. február 2. 17:49

@piroska71: Köszönöm szépen Piroska drága! :)

emonye2014. február 1. 17:26

Élettapasztalat és bölcsesség hatja át verseid, gratulálok remek!

piroska712014. február 1. 11:27

Kedves Miklós! Egy kicsit megkésve, de annál nagyobb gratulációm küldöm!
Barátsággal:Piroska

M.Laurens(szerző)2014. február 1. 11:25

@mezeimarianna: Köszönöm szépen Marianna drága !

M.Laurens(szerző)2014. február 1. 11:25

@szinci: Örülök a látogatásodnak kedves Szinci! :)

mezeimarianna2014. február 1. 03:48

nagyszerű...

Törölt tag2014. január 31. 22:16

Törölt hozzászólás.

M.Laurens(szerző)2014. január 29. 16:21

Drága @gota: Én köszönöm az olvasást , és a virt. ölelést :)

gota2014. január 29. 13:49

Köszönöm az élményt!

u.i.: tudod a szikla elmondhatja magáról a kavics létben, hogy Ő szikla is volt... :-)
u.i. u.irata: ...a morzsáról nem is beszélve...

Ölellek.

M.Laurens(szerző)2014. január 28. 21:20

@roland.v: Köszönöm szépen kedves Roland !

M.Laurens(szerző)2014. január 28. 21:19

@Meroni: Köszönet az olvasásért és megtisztelő hozzászólásodért, kedves Roni!

roland.v2014. január 28. 21:06

Nagyon szép költemény, melyhez szívemmel gratulálok!Roland

Meroni2014. január 28. 20:41

Kedves Miklós!
Kavicsok vagyunk.
Minden és mindenki kivétel nélkül elkopik, átalakul, eltűnik idővel.
Ezt a kősziklának is meg kell tapasztalnia. Nagyon szép versedhez szívből gratulálok!
Roni

M.Laurens(szerző)2014. január 27. 22:52

@Alyz: Köszönöm szépen a hozzászólásodat ! :)

Alyz2014. január 27. 22:30

Nagyon szíven talált a versed ! Nem tudom kihagyni, így elmélkedtem én is kavics-voltunkról :

'' Ki akar itt már szikla
lenni?!
Legyek hát én is
kis
gördülő kavics,
mit a mélyben
- mint a többit -
a víz ide-oda visz...
Görget szépen,
ráhagyom.
A nád susog,
hallgatom;
egyszer
Szikla voltam!
...álmodom... ''
üdv
Bigi

M.Laurens(szerző)2014. január 27. 11:31

@lepko.ila: Mindannyian ugyan annak a világnak vagyunk a részesei. Az élettelennek hitt kövek is születnek és meghalnak. Semmi sem örök körülöttünk :) Köszönöm az olvasást és a hozzászólásodat.

M.Laurens(szerző)2014. január 27. 11:29

@gyongyver67: Köszönöm szépen :)

lepko.ila2014. január 27. 05:40

Egy élettelen, észre sem vesszük a mindennapokban. Egy úgy írtál róla mint egy élőlényről. Hirtelen ilyen élményeket táplált belém Nagyon jelentéktelennek tűnő dolgot hirtelen nagynak éreztem, fontosnak akár egy életet. Szinte egy pillanatra elvarázsoltál mire felfogtam, csupán egy kő, de észrevetted Nagyon tetszik, szinte magával ragadott.
Szívvel gratulálok fantáziádért. Marcsi

gyongyver672014. január 26. 21:45

Csodálatosan meg irtad gratulálok!

M.Laurens(szerző)2014. január 25. 16:50

---------------------------------------- -------------
NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM, BARÁTAIM: @nefelejcs: @Attila_the_hun: @fejosfranciska: @mamziversetir: @tzoldav: @1008: @porkolt: @remember: @csillogo: @lakovics: @tengerszem: @ODDS: @vinicky: @Andicsek: @kodrane: @babumargareta01: @Mikijozsa: @Rika52: @Korin: @195705252012: @uzelmanjanos956: @Ernest: @t.buga:
Úgylátszik ez az a vers ami valamennyiőtökhöz eltalált. Öröm volt olvasni soraitokat, és közben eltűnődtem, hogy hányan és hányféleképp élitek meg ugyan azt. Mindegyikőtök különbözik a másiktól, ahogyan a kavicsok is, és mégis közös a sorsunk a kavics létben. HÁLÁSAN KÖSZÖNÖM NEKTEK SORAITOKAT!
/ Miklós /
---------------------------------------- --------------

t.buga2014. január 25. 16:18

Bölcs gondolatok, mesterfokon fogalmazva.
Lehet, hogy a sziklából lett kavics egyszer teljesen elporlad, de akkor a szél hátán bejárja a világot, s szelleme finom rétegben belepi annak lakóit.
Gratulálok a vershez!

Ernest2014. január 25. 05:17

Kedves Miklós!
Igazán szépen és jól megírt a költeményed, gratulálok!
Nem is tudom, hogy melyik részét emeljem ki a soraidnak és másoljam vissza, ezért kérlek, vedd úgy: az összeset idetettem! :)
Barátsággal : Őrni

uzelmanjanos9562014. január 22. 20:49

Kedves Miklós!
Most esti olvasgatás közben akadtam versedre, nagyon megfogtak
a benne rejlő magvas gondolatok.Örülök hogy olvashattam.

Tiszta szívvel gratulálok :János

1957052520122014. január 22. 08:21

Kedves Miklós!
Szívet érint filozófiád! Az enyémet erősen. A kövek és emberek, a sors bizony odateszi magát, nekünk el kell viselni, hadakozni. Aztán szépen lassan elkopni. Minden, mindenki erre rendeltetett.
Köszönöm az élményt, szeretettel gratulálok: Irén

Korin2014. január 22. 07:10

Kedves Miklós! Fantasztikus a versed!
Valóban, elgondolkodtató..többféleképpen lehet megélni/átélni.
Emberi sors/ a Te sorsod? ..lehet .
A lélek nagysága nem kor és fizikai lét függő. :)
Versed, elsöprő erővel bír.. Nem csoda , hisz a lelked a tehetséged : ''Büszke szikla, hegyorom''
Ölellek szeretettel, Korin ƸӜƷ

Számomra, ilyenek a verseid. :)
http://www.youtube.com/watch?v=piCI6X9iY hg
(Minden benne van)

Rika522014. január 21. 19:54

Sokatmondó, elgondolkodtató soraidhoz szívvel gratulálok ! Marika

Mikijozsa2014. január 21. 18:16

Kedves druszám, ''elkopni és tűrni'' amint jól értem, s amint látható, kinek elvették apját-anyját, annak sorsa rögösebb mindenki-másénál.Nagyon tanulságos, nagyon lelkünkből jövő, mint egy segélykiáltás, mint egy vádirat, panasz és minden - ami felróható, amiből még talán helyreállítható valami, én szeretném..Gratulálok szeretettel, MIki

babumargareta012014. január 21. 17:16

Nagyon szép a mondanivalója versednek,,,,

:Félve csodálták őt sokszor, és oly sokan,
Hegycsúcsként égre törve, csak állt dacosan.
Állt szilárdan, akár egy isteni bástya,
Évezredek vad viharait kiállva.
valahogy igy képzellek el,,,,de mindenikünk idövel megkopunk,,,,kis morzsák leszünk,,ez a sorsunk,,,,tisztteletem a Tiéd,,,üdvözöllek Babu
''

kodrane2014. január 21. 14:43

Hát vissza jöttem. Csak annyit szeretnénk mondani, a kavics is kő, és ''A kő marad''

Andicsek2014. január 21. 14:22

'' Lett Ő is, mint friss kenyérből száraz morzsa,
Hisz elkopni, s tűrni: ez volt csak a sorsa. ''


Elgondolkodtató,nagyszerű verset
alkottál,kedves Miklós!

Szívből gratulálok!

Baráti szeretettel: andi

vinicky2014. január 21. 09:57

Ez nagyon elgondolkodtató és tanulságos vers!Gratulálok!

ODDS2014. január 21. 09:34

A vers tanulsága fájdalmas, de olvasni nem volt az! Sőt! Gratulálok!

tengerszem2014. január 21. 08:54

Elgondolkodtató, gyönyörű vers! Szívből gratulálok!
Szeretettel: Gabi

lakovics2014. január 21. 08:18

''Mulandó léte,homokká váló hajsza. ''
Nagyon szép a versed!
Szívvel olvastalak!
Erzsi

csillogo2014. január 21. 07:28

Gratulálok szeretettel kedves Miklós - jó vers!

remember2014. január 21. 05:00

Kedves Miklós barátom!
Lassan észhez térek a sokkból.
Elnézésedet kérem süket hüddöttségemért! Az igazi bomba akkor csapódott be, mikor elolvastam kommentedet!
Lassan visszatérek a valósághoz, (versed értékeléséhez)
Gyönyörű kezdés.
Sorsod összes keserűsége, bölcsessége ott pihen benne.
Viszont, a port elfújja a szél, de a kavics, kavics marad!
Mint ahogy az ilyen alkotások, versek sem vállnak az enyészet martalékává. Nem tudom honnan válnak ki a kavicsok?
De azt igen
A kavics magmarad, bár az idő koptatja, sem szél, sem víz nem sodorhatja!
A kavics marad, van.
A kavics küzd, dacol! Szembeszáll az elmúlással a puszta létével!
Mennyi idő szükséges az elkopáshoz??
nem tudom.
Kavicsok ('') mindig voltak, s lesznek is.
Hát dacolj, hirdesd drága barátom a kavicsok igazságát tovább.
Isten segítsen a kavicsok sajátos harcában.
Szeretettel, tisztelettel. / remember / Zoli

porkolt2014. január 21. 00:45

No igen, elkopunk mi mindannyian...
Kavics vagyok én is, de ettől még egy szívet itt hagyok! :-)
Laci

10082014. január 20. 20:36

Nagyon szemléletes, remek a kavics
hasonlat az emberi élet törékenységére
és mulandóságára.

remek versedhez szeretettel gratulálok!
Zsu (54)

tzoldav2014. január 20. 18:35

remeklés, gratulálok!!!!!!!!!!

mamziversetir2014. január 20. 18:30

Nagyszerű alkotás, élmény volt olvasni! Szívből, szívvel gratulálok, Éva

fejosfranciska2014. január 20. 17:48

Kedves Laurens!
Gyönyörű tartalmú verseid vannak.de ő aztán különösen a szívembe lopta magát.
Tartalmas mondandója,szárnyaló költőisége a belőle áradó érzelmek sugárzása hatalmas csillogással vértezi fel Őt nekem...
Csodálatos...emberi és üzenő...
Szeretetlejes gratulációm küldöm a lélek mosolyával.
Francseszka

Attila_the_hun2014. január 20. 13:23

Kő kövön... nem marad. Elkopni és eltűnni: ez a sorsunk.

nefelejcs2014. január 20. 12:42

Kedves Miklós!
A sors a legkeményebb '' követ'' is képes porrá őrölni.
Ki vagyunk szolgáltatva neki. Remek képekkel bizonyítod e fájdalmas tényt.
Szívből gratulálok! Anikó

M.Laurens(szerző)2014. január 20. 12:37

---------------------------------------- -------------
KÖSZÖNÖM SZÉPEN KEDVES BARÁTAIM: @Dellamama: @Kornelia78: @Kicsikinga: @43Valeria: @PiszarEva: @Dolina: @pierre: @remember: @kistenkes: @geza1947: @adamne: @meszaroslajos60: @Bocika: @judit.szego: @kreativ55: @church73: @135:

Öröm olvasni soraitokat, amiben szebbnél szebb gondolatok vannak, és ilyenkor érzi az író-ember, hogy érdemes együtt ''kopni'', hiszen egy kavics sincs önmagában és öncélúan önmagáért. Egymást csiszolgatjuk gömbölygetjük egész életünkön át. HÁLÁSAN KÖSZÖNÖM NEKTEK!
---------------------------------------- ---------------

1352014. január 20. 12:09

Nagyon tetszik ! Szívet adtam hozzá! Margó!

church732014. január 20. 11:32

'' Föld katlanából szakadt ki kemény teste,
S lávája fényétől reszketett az este.'' - Zseniális képek!

Kedves Miklós!

Bár próbálod rám - ránk 'erőszakolni', engedelmeddel:
én csak mint ritka gyémántot tudlak elképzelni, nem mint
apró, porló kavicsot! Azt hiszem néha meg kell próbálni, makacsul
bele vigyorogni az idő 'arcába'.., akkor is ha tudjuk, a végén ő győz..)
Gratulálok remek versedhez! Zoli/church

kreativ552014. január 19. 20:19

''És lám, mégis... Horzsolódva egyre-másra,
Hiába jött oly keménynek a világra.
Lett Ő is, mint friss kenyérből száraz morzsa,
Hisz elkopni, s tűrni: ez volt csak a sorsa.''

A mondanivaló, a forma hibátlan, na és a kis kavics is!!!!!!Ági

judit.szego2014. január 19. 20:14

kedves Miklós! Én úgy látom, hogy megtiport, hasztalan, porba veszett kavicsként is gyémántként ragyogsz!

Bocika2014. január 19. 20:05

Szeretettel és szívvel gratulálok nagyon szép versedhez!
Üdvözletem: Júlia

meszaroslajos602014. január 19. 20:03

Meghatóan szép versedhez tiszta szívből gratulálok Lajos.

kodrane2014. január 19. 19:44

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

adamne2014. január 19. 18:15

Bölcsességed egy szép versben!!!
Gratulálok kedves Miklós,ismét nagyot alkottál.
Üdvözöllek. Manyi

geza19472014. január 19. 18:12

@M.Laurens
Kedves Miklós!
Mit is mondhatnék még!
Az általam is nagyon kedvelt tizenkettesekben, hibátlan, tökéletes rímekkel, hatalmas ''Laurensi'' mondanivaló!

''Lett Ő is, mint friss kenyérből száraz morzsa,
Hisz elkopni, s tűrni: ez volt csak a sorsa.''

De lám az élete mégsem lett haszontalan!!!

Szívvel szeretettel gratulálok:
/Géza/

kistenkes2014. január 19. 18:11

Kedves Miklós! Látom, téged is bánt egy gondolat.
Nem baj, ha valaki olyan kavics, ami egy kőszirtből való, mit
mit a hegyről a völgybe
Eget-földet rázó mennydörgés döntött le... –
Tisztelettel Frici

remember2014. január 19. 17:17

Szeretettel, szívvel gratulálok.

pierre2014. január 19. 17:03

Kedves Miklós!

Megint jól belenyúltál. Gratulálok. Mert, legyen az ember, legyen az lélek, legyen az hatalmas hegy, akár szikla, a vége mindennek, mindig ugyanaz. A kegyetlenül múló idő, lassú vagy gyors rombolását, legyen az bármely teremtménye e földi létnek, nem úszhatja meg. Még ha a legkeményebb, legellenállóbb anyagból is készült. Mert az idő, az ráér, neki semmi sem sürgős, komótosan végzi a dolgát. Minden és mindenki csak kiszolgáltatott sorban álló. Mint mi. Mindnyájan. Meg a kavics is, meg a homokszem is.
,, Hisz elkopni, s tűrni: ez volt csak a sorsa.''
Szívvel búcsúzom:
pierre

Dolina2014. január 19. 16:24

Kedves Miklós!
A büszke szikla, hegyorom is kavicsok, porszemek milliárdjaiból állt össze egykoron, és lehet hogy most újra kavics lett belőle, de az út, ahogyan ide eljutott, az ÉLET volt, és ezért már megérte.
Gratulálok ezekhez a szép gondolatokhoz. József

PiszarEva2014. január 19. 15:37

Miklós, Te már egy értékes csiszolt kő vagy! Állod a sarat a viharok ellenére, de valóban eljön az az időszak amikor elgyengülünk mindannyian, hisz egy a végzetünk.A lelked hatalmas szikla, nem magyarázom tovább, gondolod mire gondolok vagy mosolyogj rajta.Én tiszta szívből gratulálok szeretettel Éva

43Valeria2014. január 19. 15:28

Szívvel gratulálok kedves Miklós versedhez. Igen a kenyérnek, a kavicsnak ez a sorsa.De az ember ne morzsolódjon el! űdv. Nemesnl Valéria

Kicsikinga2014. január 19. 14:58

Megható, gyönyörű, és végtelenül tanulságos!

Kornelia782014. január 19. 14:42

''És lám, mégis... Horzsolódva egyre-másra,
Hiába jött oly keménynek a világra.
Lett Ő is, mint friss kenyérből száraz morzsa,
Hisz elkopni, s tűrni: ez volt csak a sorsa.''

Csodálatosan szép maradandó sorok! szívvel gratulálok!

Dellamama2014. január 19. 14:33

Homokszem, kavics, szikla, vagy ember egyazon anyagból gyúrva közös a sorsra van ítélve.
Remek versedet szeretettel olvastam, gratulálok: Maria

M.Laurens(szerző)2014. január 19. 13:47

---------------------------------------- -------------------
Kedves Szerzőtársaim, Barátaim és Olvasóim! @dobosigyorgy: @palko64: @Zsuzsa-Amriswil: @barter: @Matyi87: @Marosi.Agnes: @mamuszka: @maxika: @DJ: @pauleve55: @955kondoros: @thuroczy: @Dram: @irenfi: @hevesieva: @anci-ani: @Hevocka: @Mygan: @szalokisanyi1: @baramara: @B.Sanyi: @amalina: @BakosErika: @Doli-Erzsi: @kterezia: @LIne: @Bianca: @kosztolanyimara: @SalinaSummer: @Golo: @jocker: @gypodor: @sanszi66: @Sly71:

KÖSZÖNÖM a látogatást, az olvasást, és mindazt a szépet és jót amit soraitokban leírtatok a versem kapcsán. Öröm számomra minden egyes leírt szavatok. Palkó barátomnak pedig köszönet a vissza-visszatérő látogatásért is.
Öröm és megtiszteltetés minden szerzőnek, ha ennyi jó barátja, szerzőtársa és olvasója van a munkájának.
KÖSZÖNÖM, HOGY VAGYTOK NEKEM!
/ Miklós /
---------------------------------------- ----------------------

Sly712014. január 19. 13:01

De szép! Nagyon tetszik !!!

sanszi662014. január 19. 12:30

Nagyon szép versedhez szívvel szeretettel gratulálok! Sanyi

gypodor2014. január 19. 12:19

Kedves Miklós! Most írtam egy gyermekverset ( a héten egy óvodában fel is olvastam) a KAVICSKA AZ IDŐ ORSZÁGÚTJÁN címmel, ami hasonló történetet mesél el gyermekeknek. A Kavicska a nagy sziklából kiszakadva
elindul, hogy egy gyermektenyérbe simuló szines kaviccsá csiszolódjon évmilliók során.

Nagyon jó a versed, örömmel olvastalak, s egy ásványgyűjtő szívét is hagyom nálad: Gyuri

jocker2014. január 19. 11:11

Érdekes nekem, hogy a Te eszmefuttatásod is pont arról szól kavics képében, mint a már feltett versem, a homokszemről. Igen így is meglehetett írni és nagyon tetszik, nagyon átjött.
Elgondolkoztató sorokat írtál, az emberi lét nagy kérdésiről, lehet most elemezgetni is... hosszasan.
Egy szó mint száz versed döbbenetesen elgondolkoztató és kiemelkedő. 5*
A mai nap legnagyobb élményét köszönve, Őszinte tisztelettel, barátsággal, poétaöleléssel: vivát, vivát, vivát!
jocker/Kíber/Feri

Golo2014. január 19. 11:08

Miklós, nem rekeül, hanem r e m e k ü l.

Golo2014. január 19. 11:05

Kedves Miklós!

Nem tudom, merjem -e azt írni, hogy versed nem egy emberi sorsról szól, hanem sokkal többről, mert ezek a sorok arra asszociáltak engem.

''Állt szilárdan, akár egy isteni bástya,
Évezredek vad viharait kiállva.''

Élnézésed kérem, ha csak belemagyarázásról van szó, de nekem ez a szonett rekeül felépítve többet üzen, mint amit egyszeri olvcasással történik.

Minden elismerésem, és nagy szeretettel viszem: Radmila

SalinaSummer2014. január 19. 10:21

Bölcs gondolatok, nagyon tetszik, hogy ilyen formában mutattad be. Kavicsokról nem mindennap olvas az ember verset, éppen ezért különlegesek ezek a sorok. Imádom az olyan verseket, amikor tárgyakra kivetítve írnak a sorsról. Úgy érzem, hogy ezáltal még mélyebb az üzenetük. Gratulálok!

Sally

Törölt tag2014. január 19. 10:19

Törölt hozzászólás.

Bianca2014. január 19. 09:33

''Egy vérből valók vagyunk'' :) kis kavics, nagy szikla, egy a sors és egy ami létrehozta, mozgatja. Szép, igaz gondolatok. Szeretettel gratulálok, Bianca

LIne2014. január 19. 08:04

...hm,
mulandó a lét, mulandó minden...

kterezia2014. január 19. 07:54

Versedből árad a bölcsesség.

Doli-Erzsi2014. január 19. 07:37

Szívvel gratulálok a remek, bölcs gondolataidhoz!
Üdvözlettel Erzsi

BakosErika2014. január 19. 06:13

Nagyon szép, bölcs gondolataidat szeretettel olvastam, kedves lélektársam!
Gratulálok remek alkotásodhoz.
Erika

amalina2014. január 19. 02:05

Gratulálok!

B.Sanyi2014. január 19. 01:45

Kedves Miklós!

Gratulálok bölcs, nagyszerű alkotásodhoz!

Üdvözlettel: B Sanyi

baramara2014. január 19. 00:25

Drága Miklós!
Remek, bölcs szavak!
''És lám, mégis... Horzsolódva egyre-másra,
Hiába jött oly keménynek a világra.
Lett Ő is, mint friss kenyérből száraz morzsa,
Hisz elkopni, s tűrni: ez volt csak a sorsa.''

Gratulálok!

szalokisanyi12014. január 19. 00:09

Remek!!! Gratulálok! Baráti üdvözletem küldöm. Tisztelettel: Sanyi

Mygan2014. január 18. 23:30

:)

Hevocka2014. január 18. 23:02

Az élet rendje.... és a miénk is....
Versedhez szeretettel gratulálok:É

anci-ani2014. január 18. 22:48

Remek bölcs, tanulságos szép gondolatok!
''És lám, mégis... Horzsolódva egyre-másra,
Hiába jött oly keménynek a világra.''
Ez megtörténik emberekkel és országokkal is sajnos!
Gratulálok szívvel, szeretettel: Anci

irenfi2014. január 18. 22:41

Kedves Miklós!
:(
''Mulandó léte, homokká váló hajsza''
Soraidat mély tisztelettel olvastam, kiáltásod pedig lelkemig ért.
Gratulálok! Irén

hevesieva2014. január 18. 22:28

Szép...

Dram2014. január 18. 22:24

Gratulálok szép versedhez, bölcs soraidhoz. Tisztelettel olvastalak; András.

thuroczy2014. január 18. 22:18

Így múlik el a világ dicsősége, vagy egyszerűen ez az élet. Gratulálok. Gyula

955kondoros2014. január 18. 21:44

Bizony-bizony... Szívvel gratulálok!Üdvözlettel:András

pauleve552014. január 18. 21:42

''Hisz elkopni, s tűrni: ez volt csak a sorsa.''
Feladatát példamutató módon, méltósággal beteljesítette...
Gratulálok /12/

DJ2014. január 18. 21:13

Tisztelettel meghajtom magamat... Szép!
Nagyon szép!

Gratulálok: Joli

palko642014. január 18. 21:03

Jó lenne azt hinni, hogy én még hegy vagyok!
És kaviccsá, tán sosem kopok...
De ha az időtől pár évet még ellopok,
Rá kell majd jönnöm, hogy én is kavics vagyok.
Hegy emlékeim már csak sejlenek
a messze végtelenbe,
De kavicsként olyan szeretnék lenni,
mint Te.
Tisztelettel, szeretettel és barátsággal: Palkó (mentem, és hagyok másnak is helyet:) Jönnek még jó sokan!:)

maxika2014. január 18. 21:02

Amikor a bölcsesség remek verssé válik!
Nagyon szép!
Albert

Törölt tag2014. január 18. 21:01

Törölt hozzászólás.

Marosi.Agnes2014. január 18. 20:51

''friss kenyérből száraz morzsa'' Nagyon szép a versed! Gratulálok!
Ági

palko642014. január 18. 20:51

Az egyik kedves Barátom Öreg Tölgy, a másik ''apró kavics álnéven'' a Hegy, a harmadik egy Lantos, kinél a barátság nem babra megy. És még sorolhatnám...:) Ezért érdemes volt ide felregisztrálni, egy teljesen banális szituációból eredően, hisz talán ma sem tudnám, hogy van egy ilyen oldal, ahol Hegyek járnak-kelnek kavics képében.:)

Matyi872014. január 18. 20:47

Miklós, nagyszerű,remek verset olvashattam tőled ismét! Szivvel gratulálok
Mátyás

barter2014. január 18. 20:44

Kedves Miklós!
Mély bölcsesség árad versedből.
Mindannyian kavicsokká leszünk egyszer, és jó lenne , ha nem hasztalanul, és ne a rajtunk tipró talpak miatt...
Legyen oka inkább az élettel együttjáró ''korrózió''(mely, ha bölcsességet, megnyugvást, érettséget, mások számára hasznos élettapasztalatot hoz, akár szép is lehet-őszintén remélem) simítsa kerekdeddé, finommá kemény sziklahátunkat . Szeretettel: Erzsébet

palko642014. január 18. 20:44

Jötté-mentél csendes méltósággal, hegyként a lelkedben, bár lehet, hogy megkopott kavics nézett rád vissza a tükörből...
Ha én egy vastag faajtóhoz érek, megpróbálom berúgni, de Te elég, ha rágondolsz, hogy nyíljon ki, és kinyílik biz a.

Zsuzsa-Amriswil2014. január 18. 20:43

Kedves Miklós, nagyon tetszett gyönyörű versed, köszönöm az élményt.

Zsuzsa

palko642014. január 18. 20:41

Nem lettem első:( de nem baj:)
Folytatom: Olyan óriás lettél a szememben, pedig eddig is kedveltem a gondolatvilágodat és a stílusodat.

palko642014. január 18. 20:39

Miklóóóóóóóós!!!
Nyitott ablaknál olvasom - mert szellőztetek éppen - de nem ettől áll fel a szőr a kezemen, és nem ettől borsódzik a hátam.
Éreztem, hogy valami elementáris gondolattal fogsz előjönni...:) Folytatom, csak én szerettem volna lenni az első bejegyzés tulajdonosa.

dobosigyorgy2014. január 18. 20:35

Miklós nagyon jó versedhez szívvel gratulálok.
Üdvözletem:-Gyuri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom