Szerző
Braun Szilvia

Braun Szilvia

Életkor: 43 év
Népszerűség: 9 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 5007 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2008. október 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (8)

Braun Szilvia

Apu emlékére

Kimegyek a temetőbe, kicsit sétálok
Édesapám sírjára viszek virágot.
Könnybe lábad szemem mikor idejövök
Hiszen nemrég ment el tőlünk, kínok között.

Egyik fiam kérdi tőlem nemrég
- Mi lesz ha a Papi kinyitja a szemét?
- Nem fogja már fiam - válaszoltam neki
S mintha értené, fejét félreszegi.

Itt hagyta családját, elment messzire
Szívünkben őrizzük emlékét örökre.
Vigyázunk anyura én és a húgom,
Már csak ő maradt nekünk, ezt biztosan tudom.

2006.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


b.szilvia(szerző)2017. január 12. 17:02

@jocker: Köszönöm. :-) Nekem ez a kedvencem. :-) Örülök, hogy neked is tetszett.

jocker2017. január 6. 14:46

Remek a versed, sőt egy míves remek!
Nagy élmény volt olvasni és a libabőrömet megint felvettem. Te tudsz valamit!
Köszönöm, hogy olvashattam. Örülök, hogy átjött a soha nem múló szereteted...
Tisztelettel, barátsággal, főhajtással, poéta öleléssel: vivát, vivát, vivát!
jocker/Kíber/Feri

Nihilus2009. február 13. 18:08

Nagyon szép ez a vers, szívből jövő és érthető:)
Nekem nagyon tetszett:)

b.szilvia(szerző)2008. november 4. 09:51

Nagyon köszönöm neked Dancer. Örülök,hogy tetszenek a verseim. Nem szabad ennyire dícsérni azért, mert elbízom magam. :)))

Törölt tag2008. november 3. 20:11

Törölt hozzászólás.

francoise2008. október 23. 22:22

Gyönyörű és megható,mást nem mondhatok!F.:))

b.szilvia(szerző)2008. október 23. 22:15

Köszi mindenkinek a dícséretét.

alberth2008. október 23. 16:11

gondolata is megjelenik.
Itt a vége, elnézést, a taszterem beragadt!

alberth2008. október 23. 16:08

Kedves Szilvia!
Fájdalmasan megható verset írtál. Szeretteink elvesztése betölthetetlen űr. A lelki sebek csak úgy gyógyulnak, ha az ember előre tud tekinteni, s az elmúlás gondolatát az élet részeként fogja fel. Versedből mindkettő kiérződik. A gyász fájdalma mellett az elengedés, az egymással törődés gondolata is megjeleni.
Igazán szépen írsz!
Üdv.: Alberth

totti502008. október 23. 13:38

Naon szép vers, teljesen meghatott és részvétem

b.szilvia(szerző)2008. október 19. 16:30

Köszönöm nektek. Ezek az első dícséreteim. Majnem elsírtam magam. :)

zita2008. október 18. 10:35

Nagyon szép az emlékversed. Fogadd őszinte részvétem.

VIKING_Bear2008. október 18. 09:51

Szívbe markoló szép vers. Gratulálok!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom