Látomás
Égi záporból visszatért
Látomás, hallom szavad!
Reménytelen lény,
Ki vagy te, ha nem magad?
Csábító tekintet,
S értetlen érzés kerülget.
Engem, téged, minket.
Elkábít s leültet.
S mint a szél szalad,
Sebesen, meg sem áll.
Nem értem magam...
Hunyt szemmel is téged... csak téged talál.
2014. február 6.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
berti542017. április 28. 18:31
Nekem tetszik a versed! Érzelmi...
Szívvel. Árpi
SchHZKK(szerző)2014. február 16. 14:10
köszönöm szépen
thorwald2014. február 16. 12:56
Szép vers, gratulálok!
SchHZKK(szerző)2014. február 15. 21:06
köszönöm :)
DJ2014. február 15. 15:09
''Nem értem magam...
Hunyt szemmel is téged... csak téged talál.''
Szép vallomás!
Gratulálok: Joli