Szerző

Linette Iron

Életkor: 24 év
Népszerűség: 19 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 406 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. április 7.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

wacsi, Zoltanus, 1 láthatatlan tagunk

Linette Iron

Valamikor, valakiknek

A változásokért, és azok kibírásáért.

A társaság széthullott már...
A boroskóla sem olyan, mint rég.
De számomra ez nem akadály,
iszom, míg eljön a vég.

Az este vége, nem
kapcsolatunké, hisz` az virágzik szépen.
Rozéfröccsöd emeled
szép szádhoz éppen.

Körülöttünk hangzavar, más a hely.
A régi érzések kerítenek hatalmuk alá.
Poharam még félig telt...
De tiéd is addig van. Így bennük sincs magány.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Molnar-Jolan2014. április 17. 15:11

Ej, de jó!

linette(szerző)2014. április 9. 19:17

köszönöm!

Zoltanus2014. április 9. 15:29

Az őszinte szeretet tükröződik a versben. Gratulálok!

Törölt tag2014. április 8. 18:14

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom