Szerző
Ujlaky Péter

Ujlaky Péter

Életkor: 25 év
Népszerűség: 7 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 225 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. április 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Ujlaky Péter

A Fekete Nap Álma

A nap feketén kelt fel,
Könnyei csillogó szurokként szakadtak,
Mosolya némán könyörgött,
Tekintete nyomort tükrözött.
S Én ott ültem a felhők túloldalán,
A semmi és a minden határán,
Csupasz mellkasomon fekete könnyek csorogtak,
Lélegzetemtől fel-fel gyorsulva versenyeztek,
Hogy melyik ér előbb a szívembe.
És én fürödni akartam,
Lemosdani a lét mocskát,
Meg akartam szűnni,
Hogy kívül kerüljék azon a ketrecen,
Amit úgy hívnak, élet,
Kívülről szerettem volna vizsgálni,
Hogy hol kezdődik, és hol ér véget a létezés,
És egybe akartam fonni a kezdetet s a végzetet,
Szét akartam szaggatni a létezőt,
S teremteni valami újat,
Ami mentes a Fekete Könnytől,
Ami életként pulzál minden élőben,
Minden fában, virágban,
Minden nyomban, lélegzetben,
Feketében s fehérben egyaránt,
De a nap ismét feketén kelt fel,
S ismét fekete könnyeket sírt.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Woodo(szerző)2014. április 13. 20:25

Köszönöm szépen :)

roland.v2014. április 13. 17:57

''Könnyei csillogó szurokként szakadtak,...''
Szívet hagyva gratulálok!Roland

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom