Szerző

Tápi Júlia

Életkor: 23 év
Népszerűség: 6 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 286 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. április 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

Tápi Júlia

Több, mint ember?

Ki is vagy valójában?

Hajnali gyöngyházfénybe emeled a napot,
Mint anya gyermekét, úgy félted, óvod,
S játszod, hogy szelíd gyermekek vagytok.

Megfeszül a csend, ha a Nap magasan jár,
A part üres, a baj közeledtét minden érzi már,
Kimért időt számlál, s feléd egy madár se száll.

Majd, mint megveszekedett, reményvesztett bolond,
Tajtékot verve, ordítva, dühödten tombolsz,
Hullámaiddal a messzi egeket nyaldosod,
Miközben másokra talán nem is gondolsz.

Alkonytájt, mikor vörös az ég a szégyened miatt,
Lecsillapodsz, s éjjel már a csillagokkal kacagsz.
Nem érthetünk meg, hiszen más vagy,
Tán több, kevesebb vagy nálunk, de ugyanolyan drága.

A vízről szóló pályázatra lesz...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Zoltanus2014. április 26. 12:27

Jól festetted le a víz szépségét. Tetszik, ahogy a harmadik versszakban ott a csúcspont. Szépen vezetted le. Gratulálok!

PiszarEva2014. április 19. 08:16

Drága bizony és valóban nehéz megérteni. Szerintem remeket alkottál. Gratulálok Éva

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom