Reggeli éledés
Hajnalkék reggelen
bársonymosolyod ébreszti bennem a Napot,
szaténhűvös ujjbegyeid
simítják rám az esti varázslatot,
Szemed tiszta fényébe
pihennek le az éji csillagok,
s én boldog vagyok,
ember vagyok, mert Veled vagyok.
Paplan alól kibújó nőiességed
ezüstfényű kikelet,
vonalaid acélragyogásával
tagadod meg a fagyos leheletű telet.
Szikrázó szépségeddel
feltöltöd köröttem a légüres teret,
ahogy nyári eső előtt
villámok gyújtják fel a lilába forduló eget.
Köszönöm, hogy megélhettelek,
hogy általad születnek a narancs-reggelek.
Köszönöm, hogy megszerettél
és apró szilánkokból megteremtettél.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
hernyak(szerző)2014. április 22. 08:34
@maxika: Megtisztelsz!
hernyak(szerző)2014. április 22. 08:33
@DJ: Köszönöm!
maxika2014. április 21. 17:24
Az utolsó versszakod egyszerűen kiváló!
Albert
DJ2014. április 21. 15:11
Csodaszép!