Bird

Reggeli éledés

Hajnalkék reggelen
bársonymosolyod ébreszti bennem a Napot,
szaténhűvös ujjbegyeid
simítják rám az esti varázslatot,

Szemed tiszta fényébe
pihennek le az éji csillagok,
s én boldog vagyok,
ember vagyok, mert Veled vagyok.

Paplan alól kibújó nőiességed
ezüstfényű kikelet,
vonalaid acélragyogásával
tagadod meg a fagyos leheletű telet.

Szikrázó szépségeddel
feltöltöd köröttem a légüres teret,
ahogy nyári eső előtt
villámok gyújtják fel a lilába forduló eget.

Köszönöm, hogy megélhettelek,
hogy általad születnek a narancs-reggelek.
Köszönöm, hogy megszerettél
és apró szilánkokból megteremtettél.