Szerző

Mihalecz Imola

Életkor: 23 év
Népszerűség: 2 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 194 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. április 23.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Mihalecz Imola

Nincs könyörület

Fekete szárnyával felkarol,
majd álmodban megcsókol.
Magához szorít,
s elveszik a hűen őrzött kontroll.
Csak Ő van már a világon!

Bízik bennem, akár a halálban,
még ha már szavait nem is találja.
Érinteni akarja karjával,
eltemetni a különbséget az Élet Dalával!

Elzárni a Világot egy palásttal,
érintve lenni az előtte álló szenvedély által.
Zihálva hullana a földre Titkával,
majd apró darabokra törne benne százszor!

Mégis megriad saját magától,
megremeg a kéz, s ellöki magától!
Reszket, a félelemnek árnyékából
egyet akar, menekülni a másiktól!

Sírva ráng a padlón,
összeomolva szakadt foszlányoktól.
Még maga se tudja jól,
hogy lelke megrepedt, de a hiánytól.

Szégyelli a gyalázandót,
de nem gyalázható az, mit ő vágyott.
Bátortalanul hunyorog a padlásról,
s azt hiszi, saját vágya hiábavaló volt.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


MihaleczImola(szerző)2014. május 1. 12:57

Köszönöm! :)

csingi2014. április 23. 17:25

Szívvel gratulálok remekül megfogalmazott versedhez.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom