Szerző
Zsédely Tibor

Zsédely Tibor

Népszerűség: 10 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1381 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2008. október 31.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (7)

Zsédely Tibor

Boldogtalanság...

Ismét lantot ragadtam,
Mert elragadt a fertő.
Nem segíthet senki most,
Csak a sűrű sötét erdő.

Mit tettem már megint?!
Nem látok a haragtól.
Csak kucorodom a sarokban,
S megijedek magamtól.

Az emberek nem ismernek,
Csak kívülről látnak.
Hogy milyen vagyok valójában?
Megmutatom a világnak.

Mindenkitől tartózkodtam,
S mindenkitől féltem.
Megkötötték kezeimet,
Pedig sosem kértem.

Soraim most üresek,
Nincs ki mellém áll.
Megnézheti bárki lelkem,
Ott is ürességet talál.

Szeretném ha nekem is,
Kijutna egy kívánság.
Mi mindenkinek természetes,
Nekem mégis kiváltság.

Nem nagy kívánság ez,
Nem, csupán csak ennyi.
Mint mindenki más én is,
Boldog szeretnék lenni.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


calinda(szerző)2012. július 11. 21:06

Köszönöm szépen! :)

Szilviaa2012. július 11. 19:02

Annyira jók a verseid,hogy figyelnem kell téged.

calinda(szerző)2010. július 27. 22:29

köszönöm :D

manco2010. július 27. 20:35

Akkor keresd a boldogságot, a tiszta érzést.
Ha vársz, talán magától is megtalál.
Kívánom, hogy így legyen.
Margó

Girl212010. március 1. 17:39

Szia
Ez a vers csodálatos. Áttudlak érezni teljes mértében. Remélem megtalálod a boldogságot.

Alyz2009. december 12. 21:03

Kívánom, hogy boldog légy!
..sűrű erdőben ne tévelygőn, de tisztán látva járj !
Halld meg a madárdalt, nevessen rád a sok virág!
..na, ez már úgy hangzik, mint egy falvédőszöveg :):) ki is nevetem magamat, bocs, de én mindig mindent leírok, ami elsőre eszembe jut..és most ezeket gondoltam versedet olvasva! :)

Törölt tag2009. szeptember 25. 11:37

Törölt hozzászólás.

Kingucy2009. június 21. 23:17

''Nem nagy kívánság ez,
Nem, csupán csak ennyi.
Mint mindenki más én is,
Boldog szeretnék lenni. ''
Ebbe benne van a lényeg :) nagyon tetszik, grat ;) és legyél nagyon boldog

calinda(szerző)2008. november 4. 22:08

persze, és nagyon köszönöm, hogy elolvastad :)

janow2008. november 4. 20:02

''Szeretném ha nekem is,
Kijutna egy kívánság. ''
Rajtam nem múlik: Légy nagyon boldog!

Jó kis vers ez, csak egy-két téves beidegződéstől szabadulj meg. A rím érdekében nem kell belemenni mindenbe. A rím nem lehet öncél.
Pl ''Ismét lantot ragadtam,
Mert elragadt a fertő. '' Ez kissé képzavaros.
''Megkötötték kezeimet,
Pedig sosem kértem. '' Ritkaság, hogy valakinek kérésre kössék gúzsba kezeit.
Remélem nem tartod sértőnek bírálatom, nem az a szándék vezérel. Tisztelem érzéseidet.

adcsilla2008. november 3. 20:00

Igen így már érthető. Nekem tényleg más jutott eszembe és úgy éreztem a magasröptű gondolataidat hirtelen lerántja ez a kifejezés. De amit jelent neked, az szinten tartja az egész verset. Ügyes!!!!

calinda(szerző)2008. november 3. 14:00

adcsilla : Nagyon köszönöm az építő jellegű kritikát.

Annyit azonban hozzáfűznék, hogy a sűrű sötét erdővel a verselésre utaltam, amikor beleesek abba a bizonyos érzésbe, hogy nem tudom abbahagyni, gondolkodni szeretnék, írni és kikapcsolódni.
Elképzelhető az is, hogy neked teljesen más jutott ezen ''kifejezésemmel'' kapcsolatosan az eszedbe. Nem történt semmi, tényleg örülök, hogy tetszett :)

adcsilla2008. november 3. 09:21

Kedves Tibor!
Vajon miért ismernek félre az emberek?
Nem akarod, vagy nem tudod megmutatni magad?
Az érzéseket nem kell szégyellni a férfiaknak sem.
Ebben a versben nem is fogtad vissza magad.
Biztos vagyok benne, hogy egy szeretetre méltó ember vagy, a versedből ez tűnik ki nekem.
Ha mondhatok valami negatívat is, az első versszak valamiért nem illik a többihez, nem tudom miért, talán a ''sűrű sötét erdő'', ezt nem találom odaillőnek, de nem tudom.
Az egész viszont nagyon szuper és tényleg megérdemelné, hogy többen olvassák.
De ne abból mérd le a versed értékét, hogy hányan olvassák, hiszen itt annyi vers van, hogy nehéz mindet elolvasni. De örülök, hogy a tiedet elolvastam.
Pussz: Csilla

Jacqueline2008. november 2. 09:11

Kedves Tibor!

Tetszetős vers, néhol nem túl szabályos a ritmus, de a témád és megfogalmazásod is tetszik nagyon.

Ezzel a sorral tudtam igazán azonosulni:

''S megijedek magamtól.''

Ez a versszak pedig különösen megfogott:

''Az emberek nem ismernek,
Csak kívülről látnak.
Hogy milyen vagyok valójában?
Megmutatom a világnak.''

Mostanság engem is gyakran foglalkoztat ez a dolog, hogy némely embereket mennyire félreismerik... olykor engem is.

Jacqueline, Lina

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom