Szerző

M. Lúcián

Életkor: 22 év
Népszerűség: 3 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 204 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. május 21.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

M. Lúcián

Visszapillantás

Diákok, mint faragatlan márvány
Állunk iskolánk előtt árván,
Iskolánk olyan, mint a műhely,
S tanár márványból emberszobrot művel.

Igen, néhány márványtömbből, remek szobor lehet,
De valamelyik nem adja magát, kemény kőrengeteg.

Műhelyünkbe lépve, hol majd faragjanak,
Mindenki lelke félelembe akad.
S bizony, minden ismeretlen, a folyosó,
Később a jegyek, ami rosszat vagy jót okozó.

Rengeteg barát és új ismerős találhat ránk,
Utazások, nevetések, szerelmek és kapcsolatok talán.

S majd évek múltán, mikor majd öltözékünk elegánsra vált,
Abbamarad az egész, a kacaj, a faragás,
S repedezni kezd a márványtest, majd darabjaira hull,
Apró porát viszi az élet szele, s az idő elmúl`.

Ballagás alkalmából

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Ibolya.522015. március 1. 12:09

Nagyon szép! Szeretettel ♥ gratulálok. Ibi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom