Szerző
Grósz Dávid

Grósz Dávid

Életkor: 30 év
Népszerűség: 245 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1602 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. május 23.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (3)

Grósz Dávid

Kegyetlen távolság

Nézhetlek, láthatlak, hallhatlak,
Mégsem karomban nem tarthatlak.
Minket a sors külön utakra küldött,
A rengeteg mérföld nagyban győzött.

Átúsznám érted a veszélyek óceánját,
Mindent megtennék, hogy karodba zárjál.
Úgy érzem, tudnálak szerelemmel szeretni.
Szívembe zártalak, sohasem lehet kinyitni.

Bárcsak együtt lehetnénk a végtelenségig,
A legeslegutolsó szívdobbanásunkig.
Miért nem vagy a közelemben, én ezt nem értem.
A csillagok tudják csak fent az égben.

Talán nem is tudod meg, hogy létezek.
Te csillogásban, én átlagosan élem életem.
Tudom, hogy egyszer egymásra találunk.
Együtt leszünk vagy külön? Meglátjuk.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


MotoszkaDaniel2019. február 7. 22:24

A cím lehetett volna más, a tartalom tökéletes!

Demonboy20(szerző)2014. május 25. 09:57

Hát ja :)

Rika12014. május 25. 00:48

''Te csillogásban, én átlagosan élem életem.'' Két külön világ. Így igaz!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom