Szerző
Vers

A verset eddig 546 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2008. október 30.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Horváth Tamás (HorTam)

Szikrák

...az ilyen érzések kusza szálait
nehéz kibontani
nem nyelvtörő, mégis nehéz kimondani...
Szeretlek!
Tekinteted mindene a szememnek
kezed örök bölcsője kezemnek.
Mindenütt Téged látlak, nemhiába...
Senki másnak nincs ilyen-mosolyod
végleg beleégett retinámba.

Azonban...
Úgy érzem árván maradok a vadonban.
Reménytelenség, és a félelem
ez a makacs, rafkós két elem
szép lassan leőrli a büszke remény-várat.
A gondolattól, -hogy nem nekem teremtettek- vagyok gyenge, és fáradt.

Valamelyest vigasztal a tudat,
hogy a szív majd tán megleli az utat.
Hogy egyszer minden negatív gondolat elkorhad,
és velük együtt a két szikla a szívemen
végleg elporlad.

De lehet ha engedem hogy egymást zúzzák szét a sziklák,
tán fellobbantják
a boldogságot a lepattanó szikrák.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


pAnnonymus(szerző)2008. november 4. 10:23

Köszönöm.
Jóleső érzéssel töltenek szavaid. :-)

laczianiko2008. november 3. 22:46

gyönyörű...micsoda eredeti gondolat az utolsó versszak.ha jelenlegi érzésről szól a vers,minden jót kívánok...de amúgy is...
anikó

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom